Minden adott ahhoz, hogy növeljék a cirok termőterületét

A cirok termesztési esélyei az elmúlt években sokat javultak Magyarországon, sőt a jövőben még biztatóbbak lehetnek a kilátások – nem csak a kukorica kárára. A közel 40 ezer hektáros vetésterület a következőképpen oszlik meg: 30 ezer hektáron termesztenek szemes cirkot és 10 ezer hektáron siló cirkot. Az Isterra Magyarország Kft-vel együttműködő termelők azt vallják, hogy a cirok tényleg az a növény lehet, amely az időjárás viszontagságait, a változó körülményeket, így a hosszan tartó, száraz aszályos időszakot, vagy akár a hőmérséklet ingadozásait jobban bírja. De mit kell ehhez tenniük a termesztőknek? Erre kerestük a választ Perczel Péterrel, az Isterra Magyarország Kft. cégvezetőjével.

A cirok életformájából adódik, hogy kevesebb vízzel és tápanyaggal is képes megfelelő termést hozni. Ehhez elkerülhetetlen a hatékony talajgazdálkodás, vagyis a nedvesség megőrzése. Minden növénykultúránál nagyon fontos a talajerő gazdálkodás, akár az előző kultúra nyomainak az eltüntetése, egy tarlóhántás, vagy egy köztes növénytermesztés, esetleg a takarónövényes termesztés. Perczel Péter szerint a lehető legnagyobb mennyiségű vizet kellene megőrizni a talajban, amelyből a következő kultúra táplálkozhat, hiszen látjuk, hogy akár egy őszi, vagy tavaszi vetésű növény milyen helyzetbe kerülhet akkor, hogy ha több hónapig elmarad a természetes csapadék.

Forrás: pixabay.com

“Ha jövőre még többen döntenek emellett, akkor ez további fejlődést jelenthet ennek a növénynek. Minden évben úgy tekintünk előre, hogy az adott év meghozza a kívánt  áttörést, amikor még jelentősebb lehet a vetésterület növekedése ennek a kultúrának. Ettől függetlenül azt mondanám, hogy ahogy láttunk egy jelentős termésnövekedést a szójánál, a ciroknál százalékosan ekkora változás a terület nagyságában nem várható, de ha ez 10 ezer hektáros lenne, az is nagyon komoly változás.”

-összegezte Perczel Péter.

A cirkot a kukorica alternatív növényeként emlegetik, de ez ott lehet elsősorban igaz, ahol az elmúlt években nem sikerült jó terméseredményt elérni. A Dél-Alföldön két éve és az idén is nagy volt a terméskiesés és ez az a térség, ahol a termelők leginkább úgy döntenek, hogy drasztikusan csökkentik a kukorica vetésterületét, ehelyett jönnek be más növények, mint a köles, a csillagfürt, vagy a cirok.A cégvezető azt mondja, hogy vetőmag oldalon minden feltétel adott: a legnagyobb európai nemesítő házak termékei jelennek meg a hazai piacon, amelyek több éve kipróbált és Magyarországon is jól működő termékek, akár a szemes, akár a siló cirok fronton, ezért mindenki megtalálhatja az igényeinek való hibridet. Zajlik Magyarországon vetőmag szaporítás is, tehát hazai forrásból is elérhető a vetőmag szükséglet egy része, a többi pedig importból érkezik.

Felmerül az a kérdés is, hogy ha növekszik a kereslet, akkor hogy lehet értékesíteni? Önállóan, vagy szervezetten? Mit bír el a termékpálya?

Perczel Péter szerint összefogásra, közös gondolkodásra mindenképpen szükség lenne, mert a piacra kilépve versenyképesebb feltételeket lehetne kialakítani. A világ ciroktermelésének 40 százaléka kerül közvetlenül élelmiszeripari felhasználásra – ezen lehetne javítani, hiszen idehaza kevésbé jellemző az emberi célú felhasználás, de a világ más részein sokkal nagyobb ennek az aránya, legyen szó sörkészítésről, lisztről, puffasztott termékekről. A többi cirok viszont állati takarmányozásra megy, de rengeteg receptúrát lehetne kialakítani, amellyel a baromfi és a sertéstartás ua nagyobb szerepet kaphatna.

A cirkot a toxinveszély nem fenyegeti. Teljesen más kártevői és kórokozói vannak ennek a kultúrának, mint a kukoricának, ezért ennek az előfordulási esélye a végtermékben elképzelhetetlen. Jelenleg tehát 40 ezer hektáron termesztik a cirkot, de vannak elképzelések arról, hogy mennyi lenne az ideális? Mivel az unió továbbra is importálja a cirokot, ami kiváltható lenne uniós, tehát saját terméssel is. Ezért pár tízezer hektárnak még van helye Magyarországon.

agrotrend.hu / Növényvédőszer