Az aszály elsősorban Közép-Kelet-Európát, Délkelet-Európát, illetve Dél-Európát érintette a legjobban. Európában nem csak az aszály okozott problémát, a Brit-szigeteken, a Benelux államokban, Nyugat-Németországban, vagy Franciaországban az extrém sok csapadék és a hűvös időjárás is ugyanúgy terméskiesést eredményezett – mondta Kovács Erik az InfoRádióban.
A Klímapolitikai Intézet vezető kutatója szerint az aszály elsősorban a gyümölcsök közül az almát, a dinnyét, a cseresznyét érintette, a gabonák közül pedig a késői tenyészidejűeket, a napraforgót, illetve a kukoricát. Vannak olyan régiók a Balkánon, ahol majdnem eléri a 80 százalékot a termésveszteség, de Magyarországon is 15-20 százalékkal lehet számolni.
forrás: pixabay
” Az alma esetében 150 ezer tonnával kevesebbet takarítanak be idén, mint tavaly. A mennyiség még a magyarországi fogyasztásra sem lesz elegendő” – mondta Kovács Erik, és hozzátette, hogy a minősége sem megfelelő a betakarított gyümölcsnek.
Kukoricából a szakértők és a gazdák is úgy gondolják, hogy elég lesz a termés a belső ellátásra, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy vannak lekötött mennyiségek exportra – mondta a kutató. Úgy látja, hogy az állattenyésztők igényét vegyes takarmányozással fogják kielégíteni, azaz búzát kevernek a kukoricához. A napraforgó esetén azonban várhatóan behozatalra szorul majd az ország.
Mivel az európai országok többségébe is küzd az aszállyal, Ukrajna esetében pedig a háború miatti szabályozás is nehezíti az importot, így Ázsiából, a Távol-Keletről, esetleg Oroszországból lehet megoldani a behozatalt – tette hozzá Kovács Erik.
A kutató kiemelte, hogy Európában, különösen a Balkánon már megfigyelhető, hogy a kukoricát cirokkal helyettesítik, ez a növény ugyanis sokkal jobban bírja a megváltozott éghajlati körülményeket. Hozzátette, hogy Kárpát-medencében 20-30 év múlva olyan nyári időjárásra kell számítani, mint amilyen most Spanyolországban van, egyre kevesebb napot fog esni az eső, szárazabbak lesznek a talajok, ezért célszerű lesz visszatérni az egyébként őshonos növényhez.
“A kukorica továbbra is megfelelő lesz majd a dunántúli területeknek, ott továbbra is lehet majd nagy mennyiségben termeszteni, de az Alföldről sajnos el fog tűnni. Tehát ha csak a kukoricát nézem, mindenféleképpen fajtaválasztásra, illetve kultúraváltásra kell majd számítani” – fejtette ki a kutató.
Szerinte jó alternatíva az olívabogyó, a déligyümölcs és a citrusfélék termesztése is a mezőgazdaságnak.
agrotrend.hu / infostart.hu
