Miért nincs értelme az 5 évente kötelező talajvizsgálatnak?

Természetesen a talaj megismerésének van értelme és pénzzel kifejezhető haszna, amennyiben ez a fontos információ, alapját képezi a tápanyag-gazdálkodási szokásainknak. Ugyanakkor sajnos nagyon kevesen alapozzák ténylegesen a talajvizsgálat eredményére a tápanyagutánpótlást, tehát a talajvizsgálatnak így nem lesz értelme.

Ennek oka nem feltétlen a gazdaság trehányságában keresendő, hanem a talajvizsgálati eredmény értő elemzésének hiányában, melyhez a gazdák nem, vagy elvétve kapnak segítséget, illetve a segítség mellőzi a pénzügyi realitást. Ennek az eredménye a legtöbb esetben az, hogy a kötelezőt a lehető legolcsóbban szeretnék teljesíteni és elutasítóak, illetve szkeptikusak az ajánlkozó szaktanácsadással szemben.

Forrás: pixabay.com

A FIELD EXPERT rendszer keretében cégünk a talajmintavételtől, a bővített, akkreditált laborvizsgálaton át a teljeskörű tápanyag-gazdálkodási tervig egy kézben végzi a teljes szolgáltatást. A lényeg azonban a talajvizsgálat értő elemzésén van! Ezt üzem és tábla szinten is elvégezzük.

Kiértékeljük az eredményeket, elmagyarázzuk a gazdálkodónak milyen talajparaméter, ami megfelelő és melyik nem. A problémák közül mi az, ami megoldható és milyen sorrendben célszerű megoldani, hogy eredménye legyen.

A kiértékelésről pdf dokumentumot küldünk a gazdálkodóknak, miután személyesen egyeztettük az eredményt.

A tápanyag-gazdálkodási tervet a talajvizsgálat eredményei alapján készítjük el. A terv készítésekor figyelembe vesszük a feltárt talajproblémákat és a prioritásnak megfelelően építünk megoldásokat a tervben. A tervdokumentációban teljes tápanyagtechnológiai javaslatot készítünk, termékajánlásokkal, dózisokkal, kijuttatási időszakokkal.
A technológia költségét az előzetesen felmért költségkereten belül igyekszünk tartani. Célunk a tápanyagköltség hatékonyságának növelése a szokásos gyakorlathoz képest. A talajvizsgálat éppen ezen költségkeret hatékony felhasználásában van segítségünkre.

2023-ban összesen 8104 darab talajmintán végeztünk bővített vizsgálatot. A minták az ország minden részéből érkeztek. 2023-ban a minták 42%-a érkezett csernozjom talajból, tehát többségében a legjobb minőségű talajainkat vizsgáltuk. Az alábbi táblázat az összes minta eredményét mutatja a minták darabszámának %-ában.

1. ábra: 8104 db bővített talajminta összesített eredménye – 2023

Mit olvashatunk ki a fenti összesítésből?

A semlegestől alacsonyabb vagy épp magasabb kémhatású (pH) talajokon a foszfor felvehetősége gyengül, tehát az egyébként is drága foszfor műtrágyák a hatáscsökkenés miatt még drágábbak lesznek. De a kémhatás nem csak a foszforra hat kedvezőtlenül.

A vizsgált minták közel 60%-a mészhiányt mutat, aminek a következménye a talajok elsavanyodása, illetve a növények gyenge mészellátottsága.

A laza talajokon (durva homok, homok, homokos vályog) az AÖP programtól függetlenül is fokozottan oda kel figyelni a nitrogén és kén kimosódási problémáira, érdemes karbamidot használni bedolgozva, illetve inhibitorral kezelt terméket kijuttatni.

Szikes, szoloncsákos területeken a talaj regenerációját segítendő gipsz alapú talajjavító alkalmazása célszerű, illetve a növény anyagcsere fokozása a méregtelenítési folyamatok felpörgetéséhez.

A minták felénél a humusz értéke maximum közepes. Ezeknél a területeknél a szervesanyag pótlás megoldandó feladat. Szármaradványok visszaforgatásával, zöldtrágyázással, illetve a kijuttatott ásványi hatóanyagok megőrzése pl. huminsavak segítségével.

A foszfor is maximum közepes a minták 42%-ánál. Erre a tápelemre nem csak a starter hatása miatt kell fokozottan odafigyelni, hanem mert a növény minden fejlődési szakaszában kiemelkedő fontosságú, hiszen a kémiai energia alapja az ATP-ben. Márpedig energia nélkül nincs növekedés és nincs termés sem.

2. ábra: Abszolút foszfor hiány napraforgóban a növekedés teljes leállását okozza.

A mikroelemek közül a cink a kritikus, hiszen a minták 59%-ánál gyenge és 16 %-ánál is csak közepes ellátottságot mértünk. A cink teljes hiánya a foszforhoz hasonló növekedésleállást okoz, hiszen cink hiányában nem termelődik az auxin növekedési hormon. A cinkre sokkal jobban oda kell figyelni, mint a réz vagy a mangán pótlására, amelyek esetében csak a minták pár százalékában mértünk gyenge ellátottságot, ezért a cink pótlásánál nem szabad csak a kukoricára szorítkoznunk, hanem a kalászosok, de még a repce és napraforgó esetében is hasznos.

3. ábra Abszolút cink hiány kukoricában a növekedés leállását okozza.

A kén a minták többségében csak közepes. Mivel a kén is kimosódó tápelem, pótlása rendkívül fontos kifejezetten a laza talajokon, hiszen hiányában a nitrogén nem tud beépülni, gyenge lesz a búza minősége és az olajosok olajhozama.

A FIELD EXPERT keretében ezt az elemzést az Ön talajaira is elvégezzük összesítve és táblánként, illetve konkrét technológiai terveket javaslunk az eredmény javítása, illetve stabilizálása érdekében.

Keresse bizalommal az Agromasters szakembereit, hogy aratás után már kezdeni tudják a szükséges mintavételt, vagy ha meglévő talajvizsgálati eredményeire alapozva szeretné megtervezni az őszi alaptrágyázást!

agrotrend.hu / Agromasters