Gazdálkodás

Hírlevél

Szántóföld

Miért kiemelten fontos a megfelelő időzítés a kalászosoknál?

Azok a gazdák, akik mindent szakszerűen elvégeztek, náluk szépen fejlődik a búza. Azonban több helyen a tápanyaghiány rányomta a bélyegét a kalászosokra, ezért a gombabetegségek elleni védelem most többszörösen előtérbe került. Az árpa az első olyan kalászos, amely kidobja a kalászát és megkezdi a virágzását – ennek a folyamatnak az ideje térségenként változik, ezért innentől kezdve érdemes odafigyelni a növényre, hiszen a fuzárium az elsődleges kórokozó, ami ellen fel kell venni a küzdelmet.

Ellene csak is megelőző jelleggel tudunk védekezni -hívja fel a figyelmet Hőgye Szabolcs, a Növényorvosi Kamara Békés Vármegyei Szervezetének alelnöke, aki szerintezért fontos az időzítés. Érdemes a gabonatábla állapotáról folyamatosan meggyőződni. A táblában a vetésfehérítőt és annak a fiatal lárváit is megtalálhatjuk, valamint a zászlós leveleken a pirenofóra is felkúszott az árpák esetében, de a búzánál a szeptoriás levélfoltosodás is jellemző, ezért a védekezést -a fuzárium mellett – terjesszük ki ezen kórokozók és károsítók ellen.

„A növényvédelmi törvény szerint az őszi búza is virágzó kultúrának számít, tehát amikor a gombaölő szer mellé rovarölő szert teszünk ki, akkor a méhekre is gondoljunk és a méhekre nem jelölésköteles készítményt válasszunk abban az esetben, ha fényes nappal védekezünk” -hangoztatja a szakember.

Forrás: pixabay.com

A Dél-Alföldön idén nem jellemző annyira a gombabetegség, mint az előző években – talán az időjárásnak köszönhetően –, ezért most aktuálissá vált a kalász-, a levélvédelem, illetve a rovarölő készítmény bevetése, mivela tetvek és a vetésfehérítők keményen tudják támadni a búza levelét. A gazdák sokat spóroltak az alacsony terményárak miatt, ezért nem adták meg a két-, vagy háromszoros védekezést, ami miatt a vírusos betegségek előtérbe kerültek. Ezekkel a jelenségekkel az elmúlt évtizedekben nem találkoztak.

A növényvédelemmel párhuzamosan a felmelegedés és a csapadékhiányos időszakok előrejelzésére aszálymonitoring rendszer kidolgozásán munkálkodtak a szegedi egyetem geográfusai. Az utóbbi  hónapokban is vízhiány jellemezte a hazai időjárást, bár egyes területeken a belvízzel küszködtek, az ország keleti felében az aszály okozott gondot. Barta Károly, az Szegedi Tudomány Egyetem Geoinformatikai, Természeti és Környezetföldrajzi tanszékének docense arra hívja fel a figyelmet, hogy továbbra is csapadékhiány van a földeken, ami április közepére még aggasztóbb lett.

A szegedi egyetem kutatói ezért aszálymonitoring rendszer kidolgozásával próbálják segíteni a mezőgazdaságot. Csapadék, párolgás, páratartalom, szélsebesség, szélirány – ezek a legfontosabb tényezők a monitoring vizsgálat során. Hiába hullott az elmúlt hetekben több alkalommal csapadék, ennek ellenére a talaj csak alig 10 centiméter mélységig nedves, alatta viszont száraz.

„A Duna-Tisza-közén 3-4 métert is süllyedhetett a talajvízszint. Ezért az aszály előrejelzése most felértékelődött: az egyik ilyen segítség a meteorológiai előrejelzés, amitkét héttel előre lehet jelezni, ezért már tavasszal lehet látni, hogy a talajban eltartalékolt vízmennyiség mennyire tér el a sokéves átlagtól, ígyennek függvényében tudhatjuk azt, hogy egy átlagos év esetén mi várható” -nyilatkozta az egyetemi docens.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság kiépített monitoring állomásokat üzemeltet, viszont az aszály index kidolgozásában az egyetem tanszéke segít. A 130 állomáson a klasszikus meteorológiai tényezők mellett talaj

agrotrend.hu / Növényvédőszer

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés