Már csak keveset kell várni a tavaszi nitrogén fejtrágya kijuttatásáig

A tavaszi fejtrágyázás során elsősorban a NITROGÉN hatóanyag utánpótlására fókuszálunk. A nitrogén az egyik legnélkülözhetetlenebb makro-elemünk a növényeink termesztése során, emellett viszont az egyik legmobilisebb is. A talajban lévő mennyiségét számos dolog befolyásolja, többek között a talajunk szervesanyag tartalma, az alkalmazott művelési mód, rajta termesztett növények fajtája, és természetesen a környezeti tényezők is komoly hatással vannak rá.

Időszerű a tavaszi munkálatainkat megtervezni

Bár néhány tényezőre nincs ráhatásunk, arra odafigyelhetünk, hogy a megfelelő időpontban és formában jussanak hozzá növényeink a szükséges nitrogénhez.

• A leggyorsabb felvételt és hatást a nitrát-ionok biztosítanak, és talajsavanyító hatása is elhanyagolható, így savanyúbb szikes talajokra a nitrát-nitrogén tartalmú műtrágyák lesznek az ideálisabbak.
• Az ammónium-nitrogént tartalmazó műtrágyák esetében bár jelentősebb a talajra gyakorolt savanyító hatása, de felszívódását tekintve egy hosszabb távú nitrogén ellátást biztosít a tábláinkon.
• A karbamid tartalmú műtrágyák népszerűsége igen megosztó. Lassú felszívódást biztosít a növényeinknek, viszont a hasznosulása komolyan függ az időjárási körülményektől. Bemosó csapadék érkezése nélkül könnyen lehet, hogy a kijuttatott mennyiség nagyrésze elpárolog, és nem hasznosul.

Nitrogén szerepe növényélettani szempontból:

A repcéinket elnézve láthatjuk, hogy lombozatuk egy részét elvesztették a tél során, ellenben a friss hajtások szépen zöldülnek. Az elmúlt napokban/hetekben meglévő tartós melegebb időjárás mellett hamarosan várható a megindulásuk, új lombozat és elágazódások hajtása.

Ahhoz viszont, hogy minél nagyobb asszimilációs felülettel és minél több elágazással rendelkezzenek, energia szükséges, amihez pedig nélkülözhetetlen, hogy megkapják a kellő mennyiségű nitrogént.

A kalászos területeinken is hasonló a helyzet. A melegedő időjárás következtében intenzív bokrosodásnak indulnak az állományok, ehhez időben ott kell legyen számukra a megfelelően felvehető nitrogén.

Oké, de mennyi nitrogént rakjunk ki? 

Mint minden esetben, itt is az arany középút lesz a megfelelő.

• Ha kispóroljuk a nitrogént így tavasszal, az állományunk visszamaradhat a fejlődésben, kicsi és sárgult levelekkel találkozhatunk, a gyökérzet megnyúlik, és kevesbé elágazó lesz, ami tovább csökkenti a tápanyagfelvételt. Ezáltal már most tavasz elején megbélyegzi a jó termés lehetőségét…
• A másik végletbe se szabad átcsúszni, és indokolatlan sok nitrogént kijuttatni. Egyrészt nem is gazdaságos, hisz egyszerre nem fogja tudni a növény mindet elhasználni, és csak kimosódik, denitrifikálódik, így kidobtuk a pénzt az ablakon… De a növénynek se tesz jót. A túl sok nitrogén hatására a sejtek megnyúlnak, a növény felnyugrul, amitől az első vihar vagy nagyobb széltől meg fog dőlni az állományunk, ami gátolja a további fejlődésben, és a betakarítást sem könnyíti meg. Emellett a betegségekre is fogékonyabbnak bizonyulnak a túldozírozott növények.

Néhány gondolat, amit érdemes végig gondolnunk fejtrágyázás előtt:

• Mi volt az elővetemény?

Egy pillangós elővetemények a légkörből történő nitrogén kötésük miatt, többlet nitrogént hagynak a talajban így kultúrnövényeink nitrogén szükséglete csökken.

• Milyen a talajunk?

A talaj minősége nagyban befolyásolja a meglévő nitrogén mennyiségét, és párolgásának, kimosódásának ütemét is. Humusztartalomtól függően, 1% humusztöbblet évente akár 40 kg/ha Nitrogén hatóanyagot is biztosíthat számunkra.

• Használtunk e takarónövényt?

Az elővetemény lekerülése után alkalmazott takarónövény csökkenti a nitrogén felesleges kipárolgását a talajból, ehelyett a takarónövény megköti és hasznosítja ezt.

• Hányszor akarunk fejtrágyázni?

A növény szempontjából az elosztott, többszöri kevesebb kijuttatás az ideális, mivel egyszerre nem tud olyan sok nitrogént felvenni.

• Mi a céltermésünk?

Fontos megfogalmaznunk magunkban a betakarításkor elérni kívánt termés mennyiséget és minőséget. És eszerint megtervezni a műtrágya kijuttatást. Hisz nem számíthatunk csúcstermésre, ha ehhez nem adtuk oda a szükséges tápelemeket.