Ilyen burgonyafajtát vegyünk a jó termésért

A klímaváltozás a burgonyának sem kedvez: hazánkban öntözés nélkül ma már nem érdemes ezt a növényt termeszteni, ezért a gazdálkodóknak a magyar nemesítésű fajták jelenthetik a biztonságot. Ezek a fajták a mi éghajlati körülményeink között lettek nemesítve – írják a Növényvédőszer.hu-n.

Az egyenetlen vízellátást, az időszakos hő stresszt jobban tűrik azokkal a fajtákkal szemben, amelyeket többségében külföldön nemesítettek. A másik előnye, hogy többször visszaültethetők, vagyis az a termelő, aki megveszi a MATE által nemesített vetőburgonyát, három-négy alkalommal még vissza tudja ültetni jelentős termésveszteség és minőségromlás nélkül. Ez abból adódik, hogy ezek a fajták vírus rezisztensek, sőt többségük még fonálféreg- és varasodás ellenálló, de akár kevesebb növényvédőszer költséggel is termeszthető.

Fotó: Samuel Faber / Pixabay

Az ágazatra a vásárlói szokások változása is hatással volt. Néhány évtizede a családok még egész télire egyszerre vásárolták meg a burgonyát, ma már viszont folyamatosan, kisebb mennyiségeket vesznek. A gazdaságok nagy része azonban nem rendelkezik a zöldség tárolására alkalmas infrastruktúrával.

Polgár Zsolt, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Burgonyakutatási Központjának igazgatója szerint kevés az a hűtött, párásító rendszerrel rendelkező korszerű tároló, amellyel hosszú távon, a következő év tavaszáig jó minőségben el lehet tárolni a burgonyát. Mivel ilyenek nincsenek, kénytelenek a szezon elején viszonylag dömpingáron, alacsonyabb jövedelmezőséggel túl adni rajta –tette hozzá.

A burgonya az egyik legfontosabb alapvető élelmiszerünk, hazánkban ebből a zöldségből a legnagyobb az egy főre jutó éves fogyasztás, csaknem 28 kilogramm. Az itthon megtermelt burgonya valaha a teljes magyar piac ellátására elegendő volt, ma már viszont importra szorulunk. Az ország egyik legfontosabb termesztő körzetében, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is visszaesett a termelés, 760 hektár területen foglalkoznak vele. A kilencvenes években csak Balkányban és környékén meghaladta az ezer hektárt a burgonya termesztése.

„Az ezredfordulón országosan több, mint 46 ezer hektáron termesztettek burgonyát, idén már csak alig több, mint 5800 hektáron. A termelés visszaesésének az oka, hogy a gazdaságok nem tudták felvenni a versenyt az olcsón behozott import áruval és egyre kevésbé volt jövedelmező a burgonyatermesztés”.

A lengyel burgonya felszedésével és értékesítésével érezhető igazán a hazai zöldség kiszolgáltatottsága. A hazai termesztők ezért úgy gondolják, hogy egyetlen kamion burgonyán többet nyernek, mint a sajátjukon. Az Agrárminisztérium célja, hogy 2030-ra hazánk önellátó legyen burgonyából, ehhez elengedhetetlen az ágazat versenyképességének növelése. A szakemberek szerint a tudományos háttér, a megfelelő genetika, valamint a legkorszerűbb eszközök és technológiák rendelkezésre állnak. A szaktárca az öntözésfejlesztésre is jelentős forrásokat biztosított. A Közös Agrárpolitika stratégiai terve pedig kiemelt hangsúlyt helyez a burgonyatermesztés támogatására.

agrotrend.hu / Növényvédőszer.hu – Kommunikáció