Szántóföld

FORGATNI, VAGY NEM FORGATNI? MI A JÓ A TALAJNAK?

Világszerte, így Magyarországon is jelentősen sérült az erős terhelés miatt a talajrétegek szerkezete. Emiatt egyre kevesebb a szerves anyagok és a baktériumok mennyisége a szántóföldekben, ez pedig csökkenti a termésátlagokat, nem is beszélve a növények beltartalmi értékéről. Erről tartanak az ország több pontján gyakorlati előadásokat diákoknak és gazdálkodóknak egyaránt.

Ebben élen jár a Debreceni Egyetem, amelynek tudományos munkatársa Makádi Marianna, a kezdeményezést azzal indokolta, hogy szeretnék az országban minél több érintett figyelmét felhívni a változtatásra, vagyis megadni a választ arra:mit kellene tenni a talaj egészségének a visszaállítására.

Forrás:https://pxhere.com/

Hozzátette: „Az európai talajok hatvan-hetven százaléka nem egészséges, ide értve Magyarországot is. Ennek oka a talajt fenyegető különböző veszélyekben rejlik, amelynek mi vagyunk az előidézői. Megfigyelhető a talajainkon a szél- és a víz eróziója, de ha folyamatos növényborítást biztosítunk a talajon, akkor ez a folyamat mindkét esetben csökkenhet. Az említett növényborítással javítható a talaj szerkezete is, de ezzel növelhetjük és megőrizhetjük a szerves anyag tartalmat is, amellyel a talaj biodiverzitását is tudjuk növelni” -mondta.

A talaj tehát egy olyan élő rendszer, amelynek minden része kölcsönhatásban van egymással és ha bárhol beavatkozunk, akkor mind negatív, mind pedig pozitív irányba tudjuk elvinni a folyamatokat. Minden a talaj szerkezetétől függ: vannak helyek, ahol bevált az a módszer, hogy nem kell mélyen szántani, mozgatni a talajt, de vannak olyan területek is, ahol ezzel nem lehet eredményt elérni. A szántás felfüggesztése miatt elszaporodtak a kártevők, így a legismertebbnek számító pocok. Az agyagos talaj lazításánál például nem érhető el az a hatásmechanizmus, amellyel teljesen megszüntethető a mélyszántás.

Makádi Marianna szerint a gazdálkodók hajlamosak a műtrágyára összpontosítani, ami önmagában nem idézi elő a talajromlást, hanem a sok tényező együttesen hat ebben. Az állandó talajforgatás, a szerves anyag elvétele és vissza nem pótlása a talajról, amelyet régebben szerves trágyával tettek meg. Ezért terjed az a nézet, hogy nem kellene szántani, hanem csak a felső talajréteggel kellene foglalkozni. A talaj forgatásával húsz-harminc centiméteres réteget fordítunk át a mélyebb részről a felszínre. Így a szerves anyag az oxigén közreműködésével gyorsan lebomlik, vagyis egy élő közösséget bolygatunk meg azzal, hogy ami eddig alul élt, az felülre kerül és ott nem érzi jól magát. Mindez fordítva is igaz. Teljesen megzavarjuk a talajban lévő folyamatokat.

Mindenki őszi mély szántásban gondolkodott és így nőtt fel, most pedig megváltozott a világ. A gazdálkodók érzik, hogy gond van a talajjal és aki igazán odafigyel a talajára, az érdeklődik az új információk iránt. A szerves anyag hiányzik, valamint az, hogy a talajainkat békén hagyjuk.

agrotrend/https://novenyvedoszer.hu/

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés