Földimogyoró: a jövő szárazságtűrő növénye

Magyarországon mindösszesen 15 hektáron termesztenek földimogyorót, mégpedig a dél-alföldi Zákányszéken. Ha azt gondolnánk, hogy egy olyan növényről van szó, melyet fel kell fedezni, akkor nagyot tévedünk, ugyanis az ötvenes években majdnem ezer hektáron termesztették, elsősorban Békésben. A gazdasági fejlődés azonban véget vetett ennek a folyamatnak és elindult a konvencionális növények ipari méretű termesztése – ezek egyértelműen kiszorították sok más növény mellett a földimogyorót is, írták a Növényvédőszer.hu-n.

A földimogyorónak a kézimunka igénye már akkoriban is óriási volt, viszont a búza, repce, kukorica és a napraforgó sokkal könnyebb erőfeszítése miatt gyakorlatilag a nullára csökkent le a földimogyoró termőterülete. Az újkori története alig tíz évre nyúlik vissza, amikor dr. Balla Zoltán agrármérnök a Debreceni Egyetem agrártudományi karán elkezdte a földimogyoró termesztését Nagy János professzor indíttatására. A kísérletek a bemutató kertben kezdődtek el, majd négyzetméterről négyzetméterre kezdett el növekedni a területe.

Fotó: Pixabay

Valójában szárazságtűrő növényt kerestek a szakemberek, viszont fontos tudni, hogy a földimogyoró sem létezik víz nélkül, azonban fontos tulajdonsága más, közismert növényhez képest, hogy nagyon jól tűri az aszályt. Balla Zoltán ennek részleteiről azt nyilatkozta, hogy a tavalyi év jó példa volt a földimogyoró és az aszály szempontjából. -Nem sült fel, nem szivarozott, ráadásul termést is hozott -foglalta össze. Ez a szélsőséges időjárás mutatta meg tehát, hogy mire képes egy ilyen ültetvény az alföldi homokon. Rekordtermés született mind mennyiségben, mind pedig minőségben. Kis léptékben megvalósult az, ami öt-tíz év távlatában egy rentábilis növénytermesztésnek az alapja lehet.

A termesztésnél nélkülözhetetlen Balla Zoltán jelenléte, aki nem csak nemesítő, hanem fajtatulajdonos is. Nagyon sok termelő meg is keresi telefonon egy-egy szereplés után azzal, hogy azonnal szeretne váltani a földimogyoróra és szívesen felhagyna a gazdálkodás addigi formájával. A szakember ilyenkor azt tanácsolja, hogy első körben 1000-1500 négyzetméteren kell kipróbálni a növényt, hogy minden adottság – elsősorban a talaj – megfelelő-e. Szép és igényes hüvelymérethez, valamint maghoz nagyon sok feltételnek kell együtt mozognia.

– Az elmúlt évek alatt nagyon fontos volt az, hogy ne csak megtermeljük, hanem terméket állítsunk elő a földimogyoróból. Minden a fajtanemesítéssel kezdődött: ettől kezdve volt saját vetőmagunk, amely igazoltan ökológiai gazdálkodásból származik és GMO-mentes. A pirított földimogyoróval az volt a célunk az elmúlt hat évben, hogy hogyan tudjuk termékké varázsolni. Ebből született a hidegen sajtolt olaj, amelyet Egerszalókon készítünk, a földimogyoró hulladékából pedig brikett készül és fűtőanyagként lehet használni. A tölgyfával egyenértékű a teljesítménye. A következő lépcsőfok az olajpogácsának a takarmányként való értékesítése. Egy ilyen termék valójában már szegény az olajtartalmat tekintve, viszont a fehérjetartalma a 25 százalékot is meghaladja. Egy állati takarmányba megfelelő módon bekeverve, akkor nagyon jó kiegészítő készítmény lehet belőle -összegezte Balla Zoltán.

A szakember azt tanácsolja, hogy mindenképpen kis méretben kell elkezdeni, mert nagyobb területen gondoskodni kell a betakarításról és a szárításról. Egyelőre a gépesítése még nem megoldott Magyarországon, viszont ha mégis sikerül valahonnan beszerezni, de közben a kiválasztott területről kiderül, hogy nem alkalmas a földimogyoró termesztésére, akkor csalódást okoz az addigi erőfeszítés. A gazdálkodó mellett tehát az is fontos, hogy a mogyoró miként reagál a kiválasztott területre.

agrotrend.hu / Növényvédőszer.hu – Kommunikáció