Szántóföld
Ez jelent veszélyt az idei napraforgóra
Nagyon vegyes képet mutatnak a hazai napraforgó állományok. Leszámítva a tavalyi esztendőt, a megelőző években nagyon magas, három és fél tonna termésátlagokat értek el a gazdák, amelyre a környező országok sem voltak képesek. A várakozásoktól elmarad a napraforgó vetésterülete, amely jelenleg 676 ezer hektár, viszont 800 ezer hektárra számított mindenki. Az állományról összességében elmondható, hogy jó állapotúak, ezért ha az időjárásnem szól közbe és a táblákon nem dőlnek meg a növények, akkor jó szezont könyvelhetnek el a termesztők.
A mostani időjárási viszonyokat nem szabad figyelmen kívül hagyni a növényvédelmi szakemberek szerint, ezért ezekhez kell igazítani a teendőket. A szakma egy része azt reméli, hogy az AKG-támogatások keretében engedélyezik a napraforgó deszikkálását, hogy egységesen száradjanak el és biztonságosan lehessen betakarítani. Ha ez nem történik meg, akkor akár 200 ezer hektáron is nagyon komoly termésveszteség is lehet. Ezt erősítette meg Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, aki kiemelte: a hazai termés elegendő lesz, továbbá igen nagy export árualappal rendelkezünk majd. Ez szerencsére minden évre elmondható a szakmai vezető szerint, majd hozzátette: a hazai felvásárlók és gyárak is keresik a jó minőségű, magyar alapanyagot.
– Akár majdnem kétmillió tonna napraforgó termés is lehet majd országszerte. A statisztikában Ukrajnában közel 5 millió hektár elvetett napraforgó szerepel erre az évre, de abban bízunk, hogy ez nem okoz piaci zavart és rövid időn belül újra eléri a 200 ezer forint tonnánkénti árat a napraforgó -összegezte Petőházi Tamás.
Nincsenek tehát rossz kilátások, azonban a viszonylag jó napraforgótermésben a madarak jelentős károkat okozhatnak. Ezek a vetési varjak, az örvös galambok és a gerlék. Ezek közül a vetési varjú védett madár, az eszmei értéke 50 ezer forint. A szabályozás értelmében a védett fajoknál csak közérdek esetén lehetne a gyérítés, vagy a kilövés engedélyezhető, ezért a légi riasztást engedélyezheti csak a hatóság, amelybe bevonják ilyenkor a nemzeti parki igazgatóságot és a természetvédelmi őröket. Mint kiderült, soron kívül is kiadják ezeket a hozzájárulásokat, tehát a 90 napos határidőt nem várják meg a hatóságok.
A vetési varjak a napraforgó mellett a kukoricát is nagyon szeretik. Mindkét növénynél igen behatárolt időszak az, amikor a varjú ezeket meglátogatja, ezért a riasztást úgy kell kialakítani, hogy az állat eszén túl tegyen, mert okos fajról van szó. A varjú a 7 éves gyermek értelmi szintjével rendelkezik, ezért nagyon tanulékony – ezért kell a riasztásokban a változatosságot alkalmazni. Ezek közül a legjobb az emberi jelenlét, tehát a csősz alkalmazása, vagy a madárijesztő, esetleg az állatokat imitáló bábok beszerzése. A gázágyús riasztáshoz nem kell engedély, de mindegyik úgy hatékony, ha kombinálva használjuk.
agrotrend.hu / Növényvédőszer.hu