Csökkent a repcetermesztés iránti lelkesedés

A repce nem Magyarország növénye. Így összegezte a vetésterület évek óta tartó zsugorodására és a növény jövőjét firtató kérdésünkre a választ Zimmermann István, a Talentis Agro Zrt. igazgatósági tagja. Mint mondta: kiszámíthatatlan az érte kapott ár és a terméseredmények is ugyancsak hektikusak. De van még egy ennél is fontosabb érv a kitartóknak: aki nem tud öt év átlagában minimum három tonnát termelni hektáronként, az felejtse el a repcét örökre. Valóban nincs más megoldás, vagy eljutottunk arra a szintre, hogy válaszút elé állít mindenkit a növény? Erre enged következtetni az, hogy soha ennyit nem foglalkozott a szakma a repcével, mint az utóbbi egy-két évben.

A repcének köztudottan roppant hosszú a termesztési ideje, sőt a szántóföldi növények közül mindenképpen a leghosszabb. Elvetjük augusztus végén és a búzával együtt aratjuk, sőt másfél hónappal előbb vetjük el, mint a búzát. Nagyon kritikus időszakban kell neki megfelelő vetőágyat készíteni, hiszen egy nagyon apró magvú növényről van szó, amelynél a hektáronkénti magmennyiség lecsökkent 2-3 kilogrammra a hibrid repcék esetében. Aszályos időszakban ezért nem könnyű feladat ilyen morzsalékos, kiváló vetőágyat készíteni és akkor még a növényvédelemről nem is beszéltünk.

Forrás: pixabay.com

-Ősszel minimum három beavatkozásra van szükség, tavasszal pedig akár ötre is. Ha nem kap kellő mennyiségű csapadékot és nem tud elég hosszan virágozni, akkor a termése olyan lesz, mint idén, amikor az országos átlag két és fél tonna körül van –összegezte Zimmermann István.

Öntözéssel talán még megéri a repcével foglalkozni 
Ezzel is magyarázható a vetésterület csökkenése. Ha évekig ráfizetéses a repce termesztése, akkor először csak a vetésterület csökken, majd végleg felszámolják az ültetvényt. Gazdaságilag egyértelműek a számok, de szakmailag lehet felsorakoztatni érveket mellette, hogy remek elővetemény, a gyökerei jól megdolgozzák a talajt. Viszont öntözött körülmények között akár 5-6 tonnát is lehet kihozni belőle hektáronként, de az árak akkor is kérdésesek, hogy miként alakulnak és a drága, munkaigényes növényvédelmi beavatkozást – gyomirtás, rovarölő szerek használatát – nem lehet megkerülni. Tehát olyan nehézségi tényezőkkel találjuk magunkat szembe, amilyenek a kalászosoknál és a napraforgónál nem jelentkeznek.

Forintosítva ez azt jelenti Zimmermann István szerint, hogy 150 ezer forinttal drágább hektáronként, mint a búza termesztése és ha 200 ezer forintot nem lehet belőle jövedelemként realizálni – márpedig ez a tapasztalat – akkor nem éri meg vele foglalkozni.

Az őszi káposztarepce betakarítása is befejeződött. Az országos termésátlag tehát 2,5 tonna körül van hektáronként. Az őszi vetésű növényi kultúrák közül az idei év időjárása az őszi káposztarepcét viselte meg leginkább, a korábbi évekhez képest érezhetően alacsonyabb – 174 ezer hektáros – terület és a még korábbi időszakoknál ugyancsak kisebb hektáronkénti hozamok összetett hatása miatt az összes termés 432 ezer tonna körül alakul.

Tavaly köztudottan nagyon sok repce termett a 2022-es kampánynak köszönhetően, de a roppant gyenge árak már őszre elrontották a vetési kedvet Európában. A 2023-as bő termés és az alacsony terményárak miatt a repcetermelés megkérdőjeleződött. A túl csapadékos időjárás és az importnyomás is közrejátszott abban, hogy több országban visszavették a repce-termőterületeket.

agrotrend.hu / novenyvedoszer.hu