Az Európai Unió és Magyarország törekvései a növényi fehérjeimport csökkentésére

Az utóbbi itthon is kulcskérdés, egyben Magyarország GMO-mentes státuszához is nélkülözhetetlen. A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület szervezésében nyáron több szakmai rendezvényt is tartottak a szójatermesztés aktualitásairól. Nagy István is ennek apropóján beszélt arról, hogy

Választék mindenesetre van: a Közösségi Fajtakatalógus 746 fajtát kínál, közülük több mint félszáz fajtát minimum két, illetve három évig vizsgált a fajtaregisztrációért felelős hatóság, hogy megbizonyosodjon a hazai körülmények közötti termesztés lehetőségéről is, így ezek megtalálhatók a Nemzeti Fajtajegyzékben is.

Idén 120 ezer hektárt meghaladó területre nyújtottak be igényt szemes fehérjenövény termeléséhez kötött támogatásra, amelyből több mint 111 ezer hektár volt szója, ami a 2023-as 58 ezer hektárhoz képest közel megduplázódott szójavetésterület.
(Erre a támogatására évi 15,9 millió eurós keret áll rendelkezésre az alap- és az újraelosztó támogatáson felül.) A szója előnyeként szokták emlegetni, hogy viszonylag jó a szárazságtűrő képessége és stabil a felvásárlási ára is.

GMO-mentes takarmánybázist tervez az agrártárca, tovább nőhet a szója vetésterülete

Míg a szója területe nőtt, az elsősorban olajos növényként termelt, de a fehérjeellátásban is fontos repce vetésterülete a szakértői becslések szerint idén tovább csökken, és mintegy 200 ezer hektárral lehet kevesebb a 2018-as 330 ezer hektárnál.
Az ok a repcét megviselő éghajlatváltozás, az aszályos időszakok mellett az, hogy a hatóanyag-kivonások mellett problémás a növényvédelme, és piaci gondok is felmerülnek, vagyis a termelőknek ilyen körülmények között nincs hasznuk a repce termelésén.

agrotrend.hu / Növényvédőszer.hu