Szántóföld

Az Európai Unió és Magyarország törekvései a növényi fehérjeimport csökkentésére

Az importtól való függés csökkentése érdekében az uniós növényifehérje-termelés fellendítését célzó stratégiát dolgoz ki az Európai Unió. Magyarország célja is hasonló, a GMO-s szója importjának kiváltását az agrártárca prioritásként kezeli, nőtt is a szójatermő terület, de közben például a fehérjetartalma miatt is fontos repce vetésterülete nagyot csökkent. – írja a vg.hu.

Forrás: pixabay.com

A becslések szerint a 2023–2024-es gazdasági évben az Európai Unióban a szántóföldi növénytermesztésben 64 millió tonna növényi fehérjét termeltek, ami nem fedezi az unió élelmiszer-, takarmány- és ipari ágazatának teljes igényét. Ezért az EU növényi alapú termékeket importál, így pótolva a hiányzó 19 millió tonna nyersfehérjét. Az EU-ban termelt növényi fehérje nagy része szálastakarmányból származik, amelyet gabonafélék és olajos magvak követnek, míg a száraz hüvelyesek csupán 1,1 millió tonnát tesznek ki. Az Európai Bizottság a növényifehérje hiányának csökkentésére szóló stratégiájában ezeken kívül a repcemagot emeli ki, mint az unióban termesztett, fehérjében gazdag fő növényt.

A közös agrárpolitika (KAP) támogatja az EU növényifehérje-behozataltól való függőségének csökkentését.

Húsz tagállam – köztük Magyarország – is élt a lehetőséggel a KAP stratégiai tervében, és termeléstől függő jövedelemtámogatást alkalmaz a fehérjenövényekre.

Hazai szója kell a GMO-mentességhez

Az EU a fehérjeellátással kapcsolatos kutatásokra és innovációkra is mozgósított forrásokat. A hüvelyesekkel és a fehérjével kapcsolatos kutatási és innovációs hiány pótlása érdekében az unió 2015 óta 644 millió eurót fektetett be a Horizont kutatási projektekbe, azzal a céllal, hogy olyan versenyképes és fenntartható gazdálkodási és élelmiszer-feldolgozó rendszereket alakítsanak ki, amelyek hozzájárulhatnak az EU importált növényi fehérjéktől való függőségének csökkentéséhez.

Hasonló témában ez is érdekes lehet:
https://www.novenyvedoszer.hu/novenyvedelmi-tanacsok/gmo-mentes-magyar-szoja-miert-nem-termelunk-tobbet

Az utóbbi itthon is kulcskérdés, egyben Magyarország GMO-mentes státuszához is nélkülözhetetlen. A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület szervezésében nyáron több szakmai rendezvényt is tartottak a szójatermesztés aktualitásairól. Nagy István is ennek apropóján beszélt arról, hogy

tovább kell növelni a GMO-mentes fehérjenövények vetésterületét, amihez elengedhetetlen, hogy a termelők hozzáférjenek a hazai viszonyokra nemesített, jó terméshozamokat produkáló fajtákhoz.

Választék mindenesetre van: a Közösségi Fajtakatalógus 746 fajtát kínál, közülük több mint félszáz fajtát minimum két, illetve három évig vizsgált a fajtaregisztrációért felelős hatóság, hogy megbizonyosodjon a hazai körülmények közötti termesztés lehetőségéről is, így ezek megtalálhatók a Nemzeti Fajtajegyzékben is.

Idén 120 ezer hektárt meghaladó területre nyújtottak be igényt szemes fehérjenövény termeléséhez kötött támogatásra, amelyből több mint 111 ezer hektár volt szója, ami a 2023-as 58 ezer hektárhoz képest közel megduplázódott szójavetésterület.
(Erre a támogatására évi 15,9 millió eurós keret áll rendelkezésre az alap- és az újraelosztó támogatáson felül.) A szója előnyeként szokták emlegetni, hogy viszonylag jó a szárazságtűrő képessége és stabil a felvásárlási ára is.

GMO-mentes takarmánybázist tervez az agrártárca, tovább nőhet a szója vetésterülete

A fehérjetakarmányoknál meglévő importfüggőség enyhítésére közös európai stratégiára van szükség

– jelentette ki Nagy István agárminiszter. A szója területe idén megduplázódott, de a miniszter szerint tovább kell növelni a GMO-mentes fehérjenövények vetésterületét.

Míg a szója területe nőtt, az elsősorban olajos növényként termelt, de a fehérjeellátásban is fontos repce vetésterülete a szakértői becslések szerint idén tovább csökken, és mintegy 200 ezer hektárral lehet kevesebb a 2018-as 330 ezer hektárnál.
Az ok a repcét megviselő éghajlatváltozás, az aszályos időszakok mellett az, hogy a hatóanyag-kivonások mellett problémás a növényvédelme, és piaci gondok is felmerülnek, vagyis a termelőknek ilyen körülmények között nincs hasznuk a repce termelésén.

agrotrend.hu / Növényvédőszer.hu