Az aszpergillusz okozza idén a legnagyobb gondot a kukoricatermesztésben

A gazdák nagy része tárolja a betakarított termést, arra várva, hogy később mégis tudja értékesíteni a kukoricát. Vajon jó megoldás a kivárás és tárolás, tényleg később majd jobban értékesíthető lesz a kukorica?

A választ a jövő tudja majd megadni, de fontos, hogy a kórokozót ismerjük, amivel szemben állunk, és ami ezt az idei nagy mikotoxin szennyezettséget okozza a szántóföldeken a kukoricában.

A hazai aszpergillusz fertőzöttség kukoricában elsősorban az Aspergillus flavus, Aspergillus parasiticus és Aspergillus niger fajok okozzák, amelyek toxintermelő fajok (például aflatoxinokat termelhetnek).

Ezek a mikotoxinok egészségügyi kockázatot jelentenek az emberek és a haszonállatok számára, mivel a kukorica és a kukoricából készült termékek fogyasztása révén bejuthatnak a táplálékláncba.

Az aszpergillusz melegégövi kórokozók; hazánkban az utóbbi évek száraz és extrém magas hőmérsékleti viszonyai kedveztek megjelenésüknek. Az optimális hőmérséklet a növekedésükhöz általában 20-30 °C között van.
A magas páratartalom segíti a spórák csírázását és a gombák növekedését, erre kifejezetten tárolás során érdemes odafigyelnie a gazdálkodónak, hiszen a kórokozó nem csak a szabadföldön, hanem a tárolóban is tud terjedni és akár termelni a mikotoxint is.

Fontos azonban látni, hogy a kórokozót a szántóföldről hurcoljuk be a tárolóba, ezért a fertőzöttséget leküzdeni a szántóföldön érdemes.
Fotó: karkep.hu

A FERTŐZÉS KIALAKULÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK KUKORICÁBAN

IDŐJÁRÁSI KÖRÜLMÉNYEK: Az aszpergillus gombák kedvező környezetet találnak meleg, száraz időjárási körülmények között, különösen a betakarítás előtti időszakban.

NÖVÉNYEGÉSZSÉG: A kukorica egészségi állapota is befolyásolja a fertőzöttség mértékét. A gyengült, úgynevezett diszpozíciós állapotban lévő növények fogékonyabbak fertőzésre. Ez az idei év viszonyait tekintve elég nagy kockázati tényező volt, gondoljunk csak a teljesen sárga vagy akár fehér kukoricatáblák látványára a nyár közepén az extrém aszály következtében!
A betegségekkel és kártevőkkel szembeni védelem hiánya növelheti a fertőzés kockázatát. Az idei évben tapasztalt nagymértékű rovar kártevők (gyapottok bagolylepke és kukoricamoly) jelenlétének fényében így tehát nem meglepő, hogy a kórokozó könnyen meg tudott telepedni a kukorica növényen.

TALAJMŰVELÉS: A mezőgazdasági művelésmódok, mint a vetésforgó, a talajelőkészítés, valamint a betakarítás utáni tárolás módja szintén hatással van a fertőzöttség mértékének alakulására és így közvetetten a mikotoxin szennyezettségre is.

TÜNETEK
Az aszpergilluszos betegség tünetei a csövön megjelenő zöldessárga (Aspergillus flavus) vagy fekete (Aspergillus niger) konídium (ivartalan spóra) gyep formájában jelenik meg. Bővebben itt.

Aspergillus flavus fertőzés
Kép: agro.bayaer.co.hu

LEHETSÉGES VÉDEKEZÉS ELLENE
Az aszpergillus fertőzöttség elleni védekezés kukoricában leginkább e megelőzést jelenti. Rezisztens fajták nem állnak rendelkezésre. A legnagyobb lehetőségek az agrotechnikai lehetőségekben rejlenek; vetésváltás, talajművelés és a folyamatos monitoring. Ahol a rovar kártevők ellen nem történik megfelelő és hatékony védekezés, ott nagy aszpergillusz fertőzöttségre lehet számítani. Az egészséges növényállomány, a megfelelő tárolási körülmények és a tárolás során is rendszeres monitoring segíthetnek csökkenteni a mikotoxin szennyezettség kialakulásának kockázatát.