Fókuszban
Szántóföld
Aflatoxin fertőzés megelőzésének lehetőségei
Főként a megelőzésről kell beszélni, az a legfontosabb. Ha van aflatoxin, akkor csökken a termény minősége, ha csökken a termény minősége, akkor csökken a hektáronkénti árbevétel is. Ezzel kellett szembesülniük a gazdálkodóknak terményeik értékesítésekor – hangzott el a Siófokon megrendezett 2025-ös IKR Agrár Fórumon.
![](https://agrotrend.hu/wp-content/uploads/2025/02/corn-9064747_1920.jpg)
Forrás: pixabay.com
A tejelő állományoknál megfigyelték, ha aflatoxinos tejet fogyasztanak, akkor már 30 perccel a takarmány elfogyasztása után kimutatható a tejben az aflatoxin. Nemcsak a tejben, hanem a feldolgozott élelmiszerekben is. – mondta Marglné dr. Ambrus Helga előadásában.
A magyar lakosság 2004-ben találkozott először az aspergillus toxinnal, amikor a magyar fűszerpaprika őrleménybe került és nagyon sok megbetegedést okozott. – emlékeztetett minket az előadó.
Nagyon fontos a mintázás, mely nagyon nagy szakértelmet és pontosságot igényel és ezen a téren még van mit fejlődni.
Mit is jelentenek ezek a határértékek?
Az európai közmegállapodás az, hogy az élelmiszerekben 5 ppb, azaz mg/kg, takarmányok esetében pedig 20 ppb alatti szintet tartja közegészségügyi szempontból veszélytelennek.
Ez azt jelenti, hogy ha 5000 db szemből 1 db kukorica mag fertőzött, az 4 mg/kg, tehát épp hogy nem haladja meg az 5 ppb határértéket. Ez jól érzékelteti, hogy mennyire csekély az a mennyiség, mely az állományba kerülve gondot okozzon.
Fertőzést elősegítő tényezők
Elsőként a környezeti hatásokat kell említeni, vagyis a súlyosan aszályos nyarakat. Másik fontos tényező a szántóföldi vektorok, melyek segítik a gomba terjedését és szaporodását.
Fertőzést elősegítő tényező továbbá a helytelen agrotechnika és a helytelen terménykezelés. Ilyenek a kezeletlen tarlómaradványok, a vetésváltás elmaradása, a spórák megtelepedését elősegítő anyagok használata az érzékeny időszakban, vagy ha nem történik meg a termények szárítása kellő időben.
Megelőző intézkedések
A megelőzés a legfontosabb, ugyanis ha nincsen gomba, akkor nincsen toxin sem.
Vannak országos léptékű megelőző intézkedések, melyekre érdemes figyelemmel lenni, pl. országos rovarcsapda hálózat, az aktív hőösszeg előrejelzés a kártevőkre, illetve védekezési előrejelzések.
Helyes mezőgazdasági gyakorlat, megfelelő vetésváltás, mely során figyelni kell arra, hogy se az Aspergillusra, sem pedig a Fusariumra nem érzékeny fajok kövessék az érzékeny fajokat.
Szárbontó baktériumok alkalmazása, valamint az Aspergillus és a Fusarium fajokat kiszorító biológiai hatású termékek alkalmazása.
További megelőző intézkedésként nagyon fontosak a növényvédelmi intézkedések vagyis védekezés kártevők ellen, mind rovarcsapdákkal, mind pedig kémiai növényvédő szerekkel.
A terménykezelés fontossága kiemelkedő, mely már a betakarítással kezdődik. Száraz időt válasszunk a betakarításhoz, mert már ez is csökkentheti a gombák szaporodását. Ezután fontos a betakarítás utáni gyors nedvesség tartalom csökkentés.
Lehetőség szerint kíméletes legyen a betakarítás, mert ha sok a tört szem, akkor hamarabb meg tud tapadni a gomba és az aflatoxin kialakul.
Betakarítás után fontos a termények rostálása, szellőztetése, és átmozgatása. Illetve nagyon fontos a betárolás, szállítás során használt eszközöket fertőtlenítése is.
Mindezen intézkedések betartásával sokat tehetünk a jövőben a toxinprobléma kialakulása ellen.
agrotrend.hu / Növényvédőszer.hu