A mediterrán jelleg erősödése és az Alföld kihívásai a klímaváltozás hatására”

Az aszályos időszakok hossza a hőhullámok miatt egyre csak növekszik, vagyis menetrend szerint megérkezik ezentúl minden évben. Ennek leginkább szemléletes példája 2022, vagy ez az esztendő. Az egybefüggő, száraz időszakok a Duna-Tisza-közét és a Homokhátságot érintik most elsősorban, ami arra is visszavezethető, hogy a csapadékmennyiség országos átlagban nézve is ott a legkevesebb. De ez a folyamat húzódik át az ország más térségeibe, ezért a felmelegedés mediterrán jellege oda is elér majd.

Forrás: pixabay.com

Ezt már 10-15 évvel ezelőtt is érzékelték nem csak a klímakutatók, hanem a hazai vetőmag nemesítők is, akik a szárazságtűrő fajtákkal már akkor kísérleteztek és a folyamatábrákból következtettek a hosszabb, aszályos időszakok eljövetelére. Ez látványosan beköszöntött és elkezdődött két éve. Érdekesség, hogy az éves, 600-700 milliméternyi csapadékmennyiség továbbra is lehullik a Kárpát-medence – nevéből adódóan – medence jellege miatt, de egyenetlenül: szintén a két évvel ezelőtt történtek erre a legjobb példa, amikor a két hónapos hőség után ősszel megjött a csapadék és lehullott mindaz, amelynek előtte kellett volna.

A szárazságnak leginkább kitett térségünk továbbra is a Dél-Alföld marad. Itt már tavasszal aszályról lehetett beszélni. Az idén vízhiánnyal küszködött a mezőgazdaság, pedig a meteorológiai adatok rögzítésének elmúlt 120 évében a csapadék mennyisége alig változott. Sipos György docens, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője azt nyilatkozta: „nem tudjuk, hogy a klímaváltozás hatására a jövőben hogyan változik az ország egész területén a csapadék összege, de elképzelhető, hogy növekedhet, sőt a Duna-Tisza-köze egy-két helyén az utóbbi néhány évtizedben is tapasztalható 5-10 százalékos csapadékösszeg emelkedés. Az éves eloszlásban azonban kimutatható némi eltolódás”.

A jövőben átalakul a természetes és haszonnövények palettája, a földművelésben pedig a nedvességet megtartó, lehetőleg a legkevesebb szántással járó, takarónövényzetet alkalmazó módszereket kell bevetniük a gazdáknak. De nem kell azonnal a datolyára, a földimogyoróra, vagy más egzotikus növényekre gondolni, de a kölest, vagy a cirokot szem előtt kell tartani.

A csapadék eltolódhat most is az őszi időszakra, a júliusi és az augusztusi időszak pedig csapadékban nagyon szegénnyé kezd válni. Emiatt beszélhetünk ezentúl mediterrán jellegű folyamatokról. Vannak olyan klímamodellek, amelyekből le lehet szűrni, hogy mi volt az elmúlt 10-15 évben és ebből mi várható. A Kárpát-medencében az átlagon felüli lesz a hőmérséklet emelkedés, az évszázad közepére sokkal jelentősebben emelkedik a hőmérséklet, mint más területeken. Ez már az Alföldön mindenképpen érezhető, de az aszály szempontjából nagyon fontos a talaj összetétele.

-A Duna-Tisza-közén homokos a talaj, alacsony a humusztartalma, a talaj nedvessége nem tud hol elraktározódni, ezért az aszály kitettsége és érintettsége ennek a tájegységnek nagyobb. A Dél-Alföldön sem jobb a helyzet: 2022-ben sivatagi körülményekre jellemző, 200 milliméter körüli éves csapadékmennyiséggel találkoztunk, a nagyobb folyók hatása ezen enyhíthet, bár ezek a folyók részben emberi hatásra – a szabályozás következtében – a talajvíz szintjét lejjebb vitték, ami hozzájárul a térség aszály kitettségéhez, ami még inkább fokozódik -összegezte Sipos György.

agrotrend.hu / Novenyvedoszer.hu