A földimogyoró lehet az új kukorica?

A negyven fokos forróság ismét arra a felismerésre késztette a termelőket, hogyszárazabb és melegebb klímát kedvelő növények termesztésébe fogjanak, vagy legalább aszabadföldi zöldségtermesztést gondolják újra, mert innentől kezdve a jelenlegi körülmények között nem érdemes ezt folytatni. Néhány fajta kivétel ez alól csak. A 2022-es történelmi aszály óta komolyan megfogalmazódott nem csak a dél-alföldi gazdákban a kivi, a datolyaszilva, vagy a gránátalma, esetleg a citrom termesztése, de a választék, mint kiderült bőséges, és akár a mandulával és a földimogyoróval is lehetne foglalkozni, ahogy ezt Zákányszéken teszik is.

Ha nem számolunk az 50 ezer hektárnyi csemegekukoricával és zöldborsóval, amely a két legnagyobb zöldségágazatunk, akkor mintegy 30 ezer hektár intenzív zöldségkultúránk maradt, ami 20-25 évvel ezelőtt még 50-60 ezer hektár között volt, tehát megfeleződött a területük. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy átalakult a klímánk, egyre szélsőségesebb az időjárás, vagy hosszú aszályos időszakok vannak, vagy extrém csapadékos időjárás viharokkal és jégkárokkal, vagy a hőmérsékleti viszonyok elviselhetetlenek. Ha ezeket egymás mellé tesszük, akkor még az öntözött kultúrák is nagyon komoly hő- és sugárzási stressznek vannak kitéve.

Forrás: pxhere.com

Ha ez nem lenne elég, akkor megváltozott a növényvédelmi helyzet is, mert új kártevők és kórokozók jelentek meg és bevontak több növényvédőszer hatóanyagot, tehát a 10-20 évvel ezelőtt elérhető és használható szerekről van szó. A sokkal nehezebb ezért ilyen klimatikus környezetben az új kártevőkkel, kórokozókkal küzdeni, vagyis nagyobb fertőzési nyomás alatt kell dolgozni úgy, hogy sokkal kevesebb növényvédőszer hatóanyag áll rendelkezésre.

Apáti Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség- és Gyümölcs Szakmaközi Szervezett elnöke szerint ez így együtt már túl sok terhelés – ezért is alakult át a nagyüzemi zöldségtermelés, de az otthoni háztáji termelésre is ugyanez vár. A fóliás, vagy üvegházi termékektől azonban nem kell félni.

-A friss piaci paprika, paradicsom, uborka szabadföldi termesztésben lényegében már nem létezik. Ezeket a nagy értékű kultúrákat fólia- és üvegházak alá vittük be, ahol a klíma jól szabályozható, az időjárási extrémitásokat kordában lehet tartani, a növényvédelem sokkal könnyebben megoldható, sőt üvegházon belül akár biotermékről is lehet beszélni, mert a klímavezérléssel a gombákat és a baktériumokat féken lehet tartani. Ezért – a közhiedelemmel ellentétben – a fóliaházakban sokkal kevesebbet kell permetezni, mert a hőmérséklet, a páratartalom, a szellőztetés beállításával megfoghatók a bakteriális fertőzések. Ezek a klimatikus viszonyok a növényeknek kedveznek, a károkozóknak nem –összegezte Apáti Ferenc.

A témával kapcsolatban érdekelheti:
https://novenyvedoszer.hu/hirek/ontozesfejlesztessel-folyamatos-a-vizutanpotlas

Ezt az UV-sugárzást, hőmérsékletet és stresszt már semmilyen növény nem viseli kedvezően, csak a bőséges öntözéssel lehet segíteni, mert a növény a vízzel a párologtatással tudja magát hűteni. Ma már nem lehet biztonsággal szabadföldi zöldséget termelni ezen az éghajlaton. A másik gond az élő munkaerő hiánya. Ezek a folyamatok arra kényszerítették a szakmát, hogy fóliasátrakban és üvegházakban termeljenek szerte a kontinensen. Ez a módszer kevesebb növényvédelmet kíván a gazdáktól és gépesíthető is, így a hozamok kiszámíthatók.

agrotrend.hu / novenyvedoszer.hu