2024-es betakarítás eredményei és a szélsőséges időjárás okozta termésminőség

Az őszi vetésű kalászos gabonák betakarítása gyakorlatilag befejeződött. Míg a hozamok jónak mondhatók, a minőség vegyes képet mutat. A tavaszi vetésű kultúrák termésmennyiségével kapcsolatos várakozásokat alapvetően rendezte át a kifejezetten biztató kezdetet követő, július elején érkező hetekig tartó extrém hőhullám.

Forrás: pixabay.com

Nem csupán a piaci folyamatok, az időjárás is meglehetősen szélsőségesen alakult az elmúlt hónapokban. Kora tavasszal a megfelelő mennyiségű csapadék hiányával, nyár elején a jelentős esőzésekkel kellett a gazdáknak megküzdeniük. Ezt követően a július elején érkező és heteken át tartó hőhullámmal párhuzamosan felgyorsult a kalászosok érése, mindezek eredményeként a betakarítás optimális időablaka előrébb csúszott. Július második felére a vetésterület nagy részéről a termény a magtárakba került. Reng Zoltántól, a Hungrana Kft. vezérigazgatójától megtudtuk, hogy az időjárás hektikussága a kalászos gabonákon megmutatkozott, különösen a búzán. Az eddig elvégzett vizsgálatok alapján kijelenthető, hogy az idei termés minősége elmarad a tavalyitól, különösen igaz ez a búzaszemek fehérjetartalmára. Ez az oka annak, hogy a piacon több takarmány minősítésű és kevesebb malmi búzával találkozhatnak a vevők.

Összességében az átlagnál magasabb hozamokhoz, attól némileg elmaradó beltartalmi értékek (elsősorban fehérjeértékek) társultak.

Nyílik az árolló

Az eltolódott arány megjelenik az árazásokban is. A szokásos differenciák jelentősen emelkedtek – nyílt a képzeletbeli olló – olyannyira, hogy július utolsó napjaira a 13% feletti fehérjetartalmú tételek prémiuma elérte a 30-35 eurós szintet. Míg a hazai felvásárlók kevésbé, az exportban érdekelt szereplők kifejezetten aktívak a belföldi gabonapiacon. Különösen igaz ez a német vevőkre, akik jellemzően jó minőségű búzatételeket keresnek. Figyelembe véve az elmúlt időszak csapadékos nyugat-európai időjárását, érthető az élénk kereslet a magas fehérjetartalmú (javító) tételekre, hiszen a nagy mennyiségben betakarított takarmánybúza humán felhasználásra önmagában nem alkalmas. A magyarországi búza másik jelentős vevője Olaszország. Miután az olasz piac inkább az átlagos, közepes minőségű árut vásárolja, a feltételeknek az idei termés esetén könnyebb megfelelni.

A szokatlan meleg okozta terméskiesés regionális probléma, ami főként a közép és délkelet-európai régiót sújtja.

Uniós és világpiaci egyensúly

Az Egyesült Államokban a vetések kitűnő állapotban vannak, míg Dél-Amerikában a másodvetésű kukorica (safrinha) betakarítása lassan befejeződik, a hozamok a korábbi várakozásoknak megfelelnek. Franciaországban a sok csapadék a búza minőségével kapcsolatos előrejelzéseket lefelé, a várható kukoricatermés mennyiségét felfelé mozgatta. Ukrajnában szintén az elmúlt hetek száraz időjárása miatt a hozamvárakozásokat lejjebb korrigálták, azonban az exportpiacokon a várható nyugat-európai és amerikai többlet ezt bőségesen kompenzálhatja.

Összesen közel 1,5 millió tonna árpát és közel 5 millió tonna búzát – ennek 30 százaléka malmi minőségű – takarítottak be idén a gazdák, ami bőségesen fedezi a hazai liszt- és takarmányigényt.

Egyelőre se ukrángabona -, Se toxinveszély nincs

Az őszi búza jelenlegi ára 60-65.000 forint körül alakul, de emelkedésre lehet számítani. Orosz és ukrán gabonával egyelőre nem találkozni határainkon belül, de a háborús konfliktusban érintett országok igyekeznek ismét az első gabonafolyosóhoz hasonló egyezményt kötni, hogy újra be tudjon áramolni a terményük. Remélhetőleg a jelenlegi kormányrendelet – miszerint Magyarországra tilos kukoricát behozni Ukrajnából – nem változik meg, és mindenki, akinek szüksége van terményre, az hazai termelőtől fogja megvásárolni. Nincs tudomásunk hazai toxinos gabonáról, semmilyen jelzés nem érkezett arra, hogy fertőzött őszi gabonával találkozott volna akár termelő, akár felvásárló – tájékoztatja lapunkat Petőházi Tamás.

Lesilózott kukoricára nem jár kárenyhítés

A július eleji, főleg a kukoricát és a napraforgót érő hőstressz hatására a 760 ezer hektár elvetett kukorica jelentős része nagy károkat szenvedett, főképp a délkeleti országrészben (Csongrád, Békés, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun vármegyék). Sajnos az árukukorica lesilózása azzal jár, hogy a termelő nem vehet részt a kárenyhítésben, amin jó lenne kormányzati szinten változtatni.

agrotrend.hu / Magyar Állattenyésztők Szövetsége