Növényi italok vs. tejtermelők: fenntarthatóság vagy megélhetési kihívás?

A növényi italok népszerűsítése a fenntarthatóság jegyében egyre elterjedtebb, de vajon milyen hatással van ez a helyi tejtermelők megélhetésére? A gloucestershire-i konfliktus tanulságai Magyarországon is aktuális kérdéseket vetnek fel.

A brit Gloucestershire megyei önkormányzat nemrégiben indított Swaps in Seconds (kb. csere pillanatokon belül) kampánya komoly vitát váltott ki a helyi gazdák és környezetvédők között. A kampány célja, hogy az embereket apró életmódbeli változtatásokra ösztönözze, például a tehéntej növényi alternatívákra – mint zab- vagy mandulatejre – történő lecserélésére. Azonban a helyi gazdák szerint az ilyen kezdeményezések túlzottan negatívan hatnak a tejiparra, miközben nem veszik figyelembe az Egyesült Királyság sajátos természeti adottságait és a helyi termelés fenntarthatóságát.

Forrás: pixabay.com

Az Oxfordi Egyetem tanulmánya szerint egy pohár tehéntej előállítása közel háromszor annyi üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, mint bármely növényi alapú alternatíváé. Ez az adat az alapja annak az érvelésnek, hogy a tejtermékek fogyasztásának csökkentése hozzájárulhat a klímavédelemhez.

Hazánkban a tejtermelés szintén fontos szerepet játszik a mezőgazdaságban, és a helyi termékek népszerűsítése egyre nagyobb hangsúlyt kap. Magyarországon az éghajlat és a természeti adottságok – hasonlóan az Egyesült Királysághoz – kedvezőek a tejtermeléshez, hiszen a Kárpát-medence dús legelői évszázadok óta biztosítják a szükséges forrásokat.

Ugyanakkor az utóbbi években nálunk is növekvő trend a növényi alapú tejalternatívák fogyasztása, amit részben az egészségtudatosság, részben pedig a fenntarthatóság iránti igény vezérel (de azért jegyezzük meg, gyakran egészségügyi oka van).

Az importált mandula- és zabtej esetében azonban Magyarországon is felmerülhet a kérdés: vajon a hosszú szállítási láncok és az előállításukhoz szükséges energia valóban környezetkímélőbb-e, mint a helyi tejtermelés?

A fenntarthatóság elérése érdekében nem lehet figyelmen kívül hagyni a helyi adottságokat és gazdaságokat. A magyar gazdák számára is fontos, hogy az élelmiszer-szállítási távokat minimalizáljuk, miközben a fenntartható termelési gyakorlatokat támogatjuk. Az is segíthet, ha a növényi alapú italok helyi gyártásban készülnek, illetve ha olyan kampányok indulnak, amelyek a fogyasztókat tájékoztatják mindkét megoldás előnyeiről és hátrányairól.

agrotrend.hu / Greendex