Norvég lazacválság: az állomány csökkenése miatt korlátozzák a horgászatot

„Miután évek óta csökken az ívásra a folyókon felfelé úszó lazacok száma, szükségesnek tartjuk ezért az óvintézkedéseket.”

– idézte az AFP francia hírügynökség Ellen Hambrót, a Norvég Környezetvédelmi Ügynökség vezetőjét.

Ez azt jelenti, hogy korlátozzák a szezon elején a horgászatot, és az intézkedést csak akkor vizsgálják felül, ha elegendőnek ítélik a visszatérő lazacok számát.

Miután kikeltek és több évet töltöttek az édesvízben, a vadon élő lazacok kimerészkednek a tengerbe, ahol egy-három évet töltenek, mielőtt visszatérnek a folyójukba szaporodni. Általában ekkor fogják ki őket a hobbihorgászok.

Már több folyón megtiltották a horgászatot

Az ívásra visszatérő lazacot száma azonban évek óta csökken, rekord alacsonyra esett 2021-ben és 2023-ban. A fejlemény aggasztja a környezetvédelmi hatóságot, amely amiatt már június 24-én 33 folyót és tengervizet zárt le Norvégia teljes déli partvidékén a vadon élő lazacok horgászata elől.

A lazacgazdálkodással foglalkozó tudományos tanács – a Környezetvédelmi Ügynökség által létrehozott független testület – a fjordokban víz alá helyezett ketrecekben történő lazactenyésztést okolja.

A halgazdaságokban ugyanis rengeteg halat zsúfolnak össze, emiatt elszaporodtak a tengeri tetvek és más kórokozók, és végül megfertőzik a közelben úszó fiatal vadlazacokat.

Ráadásul amikor a tenyésztett halak kiszabadulnak a ketrecükből és keverednek a vadon élő lazacokkal, gyengítik vadon élő társaik genetikai állományát.

A klímaváltozás is szerepet játszik, mivel befolyásolja a lazacok táplálékláncát, valamint növeli az aszályos időszakok valószínűségét és intenzitását.

Norvégia biztosítja a világ tenyésztett lazacának jelentős részét – ez 2022-ban 1,5, 2023-ban 1,2 millió tonna exportot jelentett.