Miért érdemes a zöldségtermesztést választani a jövőben?

A több hónapig tartó aszály és a háborús konfliktus okozta piaci zavarokból a szántóföldi zöldségtermesztés jelentheti azt a kivezető utat, amikor nem kell talán ennyire kiszolgáltatottnak éreznie magukat a gazdálkodóknak. Ez a gazdálkodás azonban jelentősen eltér mind a kalászosok-, mind pedig a kukorica termesztésétől, mivel más gondoskodást és szakértelmet igényelnek ezek a növények. Egy valami azonban közös mindkettőben: ez pedig a vízháttér biztosítása. Enélkül nem érdemes semmit sem tervezni jövőre. A zöldségtermesztésnek az öntözésfejlesztéssel együtt gyorsabban megmutatkozik a jövedelmezősége, hiszen a termőterülettel együtt a termésátlagok is növekedhetnek.

Senki nem gondolta azt, hogy a 2022-es történelmi aszály egyszeri és megismételhetetlen. Már két éve elindult a folyamatos gondolkodás a mezőgazdaságban, hogy az elmúlt évek és a mostani időszak nehézségei ellenére hogyan lehet valóban gazdaságosabbá és életképesebbé tenni a termesztést. Ennek egyik kitörési pontjaként jelölték meg a zöldségtermesztést. Így tette a Talentis Agro Zrt. is. Zimmermann István igazgatósági tag szerint a hűtő-, valamint a konzervipar azokra a termelőkre támaszkodik elsősorban, akik öntözni tudnak, mivel így számíthatnak a szerződésben meghatározott termésmennyiségre.

Forrás: pixabay.com

Mint mondja, „ahol például 300 ezer tonna paradicsomot szeretnének feldolgozni, ott igyekeznek elkerülni az aszály okozta kockázatot. Ezt kompenzálhatja az öntözésfejlesztés jelentette biztonság. Nagy igény mutatkozik a zöldborsóra, a zöldbabra, a fejtőbabra, a hagymára és paradicsomra. Olyan fajtákról beszélünk, amelyek például Ukrajna felől nem okoznak piaci zavarokat és minőségi problémákat. Ezért ez jelentős kitörése és háttere lehet a magyar mezőgazdaságnak, mi is ezért termesztjük ezeket”.

A holdingon belül jelentősen növelték a zöldségtermesztést: több, mint 1000 hektáron termelnek csemegekukoricát, 85 hektáron paradicsomot, 430 hektáron zöldborsót és 50 hektáron fejtőbabot. Vannak azonban nehézségek, ilyen a felvásárlási árak kialakítása. Zimmermann István tapasztalata szerint a termeltetők és a felvásárlók mindig ügyelnek arra, hogy a termelők éppen csak jól járjanak a bevétellel, de a tavalyi év még ennél is nehezebb volt, miután 30-50 százalékkal alacsonyabb árat kínáltak a korábbiakhoz képest. A kormányzati támogatást nagyon hasznosnak nevezte, de egy olyan piacszabályozásra lenne szükség, amelyben a termelők jobban megtalálják a számításukat.

A zöldségfélék felvásárlási ára jelentősen csökkent, de a szakemberek abban bíznak, hogy ez az áringadozás csak ideiglenes, hiszen a tavalyi év a zöldségtermesztést tekintve jövedelmező volt – ebben nagy szerepe volt a csapadéknak és a jó minőségnek.

Ennek azonban az lett a negatív eredménye, hogy minden terméknek – nem csak az ipari zöldségeknek, hanem a gabonáknak és az olajos növényeknek – bezuhant a felvásárlási ára. Az idei év újra fellendülést hozhat, hiszen a feldolgozó- és a hűtőipar készletei lassan elfogynak, és újra lesz kereslet a zöldségekre. Elsősorban tehát azokra a vállalkozásokra támaszkodhat majd a feldolgozóágazat, amelyeknél az öntözési hátteret sikerül biztosítani.

Az agrártárca összegzése szerint a hazai zöldségtermesztésben az elmúlt közel másfél évtizedben jelentős hatékonysági előrelépés történt, ami legszembetűnőbben a hozamokban tükröződik. 2010 és 2023 között az egy hektárra vetített hozam a paradicsom esetében több mint a kétszeresére, a paprika esetében négyötödével nőtt. Továbbá a gazdák többet takarítottak be sárgarépából, paradicsomból, vöröshagymából, zöldborsóból és csemegekukoricából is. Habár az időjárás a kertészeti ágazat teljesítményére is komoly hatással van, viszont a termelésbiztonságot és a gazdálkodói likviditást támogató kormányzati intézkedések lehetővé tették, hogy az elmúlt években a hazai zöldségtermesztés mind színvonalában, mind pedig mennyiségét tekintve előre lépjen. Egyes kultúrák termőfelülete ugyan csökkent, ám a termelés intenzitásának növekedése, a professzionálisan dolgozó termelők erősödése mellett a termésmennyiségek is növekedést mutattak az utóbbi években.

A termésmennyiségek alakulásának jó példája a paradicsom, amelynek volumene 2010 és 2023 között – a hozamnövekedésnek köszönhetően – közel egyharmadával emelkedett 177 ezer tonna fölé. Szintén jelentősen nőtt a vöröshagyma termelés, amely 42,4 %-os növekedéssel meghaladta az 58 ezer tonnát. Ezt a folyamatot erősíti a sárgarépa közel 23,6%-os, a zöldborsó 49,6%-os és a csemegekukorica közel 68,6%-os termésmennyiségének a növekedése is.

A kertészeti ágazat jelentős forrásokhoz jutott az elmúlt években a Vidékfejlesztési Programon keresztül. Így technológiai fejlesztésre, gépbeszerzésre, kertészet korszerűsítésére, megújítására, üveg- és fóliaházak létesítésére, ültetvénytelepítésre, gombaházak, hűtőházak létrehozására, borszőlőültetvény telepítésre közel hétezer beruházás mintegy 185 milliárd forint támogatást kaphatott. A termesztés mellett az Agrárminisztérium jelentős forrásokat szán a feldolgozóipari üzemek fejlesztésére és létesítésére, hiszen a megvalósult beruházások jelentősen hasznosulnak a zöldségfeldolgozásban.

A zöldborsó azok közé a növények közé tartozik, amelyeket korábban nem termesztett a Talentis Agro Cégcsoport, hiszen a palettán csak a különböző kalászos gabonák, a kukorica és az olajos növények – repce és napraforgó – voltak. Noha az intenzívebb körülmények és az öntözési lehetőségek több energiával és munkával járnak, de több jövedelem származik belőlük, mint a kalászosokból. Zimmermann István szerint ezért is kellett nyitni az egyéb kultúrák felé – nem csak az ukrán gabonapiac zavarok, hanem az öntözés adta termésbiztonság miatt is. A szántóföldi zöldségtermesztés komoly felvevőpiaca maradhat ezért az élelmiszeripar, azon belül is a hűtő- és konzervipar.

agrotrend.hu / Növényvédőszer