Véget érhet a hagyományos paprikák egyeduralma

A koronavírus-járvány alapvetően alakította át a mindennapokat, többek között a vásárlói szokásokat, így a zöldség- és gyümölcsvásárlást is. A GfK kutatócég adatai szerint például a fogyasztók igyekeztek minél ritkábban boltba menni és egyszerre többet venni egy-egy alkalommal, de jelentősen megnőtt a kereslet a csomagolt zöldségekre is – derült ki a DélKerTÉSZ által szervezett X. Magyar Paprika Napja szakmai rendezvényen Szentesen. Magyarországon a hivatalos adatok szerint nemzetközi szinten is jelentős mennyiségű paprikát vesznek a háztartások, azonban fokozatosan alakulnak át a fogyasztási szokások.

„Bár mennyiségben még mindig a tradicionális paprikafajták tarolnak, főleg a fiatalabb korosztály körében egyre népszerűbbek a különlegességek és a színesebb, édesebb fajták. Fontos, hogy a magyar termelők tudjanak reagálni ezekre az igényekre, folyamatosak legyenek a termékfejlesztések, és például itthon is elő lehessen állítani ezeket a zöldségeket” – mondta az 500 szentesi és környékbeli termelőt tömörítő DélKerTÉSZ elnöke, Nagypéter Sándor. A frisspiaci termékekből a DélKerTÉSZ termelői egyébként a legnagyobb árbevételt a paprikafélék értékesítéséből realizálták, 2020-ban több mint 12 ezer tonnára rúgott az értékesített mennyiség, 6,5 milliárd forint értékben.

Diszkontláncokban veszik a legtöbben a paprikát

Magyarországon a háztartások 95 százaléka vásárol paprikát, Turcsán Tünde, a GfK piackutató FMCG-üzletág-igazgatójának előadásából pedig az is kiderült, hogyaz egy háztartásra jutó átlagos mennyiség 2021 júniusában 13,6 kg volt, ami jóval több mint a környező országokban. Szlovákiában például ez átlagosan 9,3 kg, míg Ausztriában 6,9 kg. A paprika pedig ott van a Magyarországon legtöbbet vásárolt zöldségek első öt helyezettje között is.

Zöldséget egyébként a GfK adatai szerint 2021 első félévében a legtöbben, 39 százalék diszkontláncokban vásárolt, a paprika esetében ennek az értékesítési csatornának az aránya még magasabb, 42 százalékos volt. A vásárláskor a legfontosabb szempontok pedig a frissesség, az ízletesség mellett az volt, hogy mennyire megszokott, bevált egy-egy termék. A pandémia hatására azonban az európai kereskedők a növekvő árérzékenységet és az olcsóbb alternatívák keresését jelölték meg a 2021-2022-es év top trendjének.

A magyarok 79 százalékánál egyébként az egészségtudatosság is a zöldségekhez kötődik, a kutatás szerint azt jelenti, hogy igyekeznek mindig szezonális zöldségeket, gyümölcsöket fogyasztani. Erre szükség is van, Dr. Helyes Lajos, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kertészettudományi Intézet vezetője kiemelte ugyanis, hogy a zöldség- és gyümölcsfogyasztásnak számos pozitív hatása van. Azonban a férfiak 60 százaléka, a nők 55 százaléka nem fogyaszt elegendőt – napi 400 grammot – ezekből. A helytelen táplálkozás pedig hozzájárul ahhoz, hogy hazánkban 5 évvel kevesebb az átlagéletkor az uniós átlagnál, és 8-10 évvel rövidebb az egészségben várható élettartam. A parika számos antioxidáns hatású vegyület forrása, ráadásul kutatások szerint például a szentesi hegyes erős paprika C-vitamin-tartalma magasabb, mint az importált párjáé.

Fejlesztésekkel a klímaváltozás ellen

A megváltozott fogyasztási szokások mellett a klímaváltozás is jelentősen befolyásolja majd a termelők munkáját. „A következő évek fontos feladata, hogy a termelőknek fel kell készülniük a klímaváltozás jelentette kihívásokra. Ez pedig csak technológiai fejlesztésekkel lehetséges. Szentes a legfontosabb hajtatókörzetek egyike, így a DélKerTÉSZ-nél a zöldségtermesztés nem szabadföldön történik. Bár a zárt térben termesztőket annyira nem érintik az időjárás viszontagságai, azonban a fényszegénység és az erős tavaszi fagy az idei termésre rányomta a bélyegét. A hideg idő miatt például a fehér és a kápia paprikáknál elcsúszott az első szedés időszaka” – tette hozzá Nagypéter Sándor. 

Jelentős források állnak rendelkezésre

A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy a különböző beruházásokra nemcsak a klímaváltozás miatt van szükség, többek között hatékony logisztikai rendszerek kellenek, hiszen a termelőknek európai szinten kell felvenni a versenyt. Gubacsi Zoltán, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke szerint aki nem fejleszt, az lemarad. A fejlesztésekhez pedig fix kamatozású, kedvezményes hitelek is elérhetőek.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese is azt hangsúlyozta, hogy az ágazat jelentős fejlesztési lehetőség előtt áll. Tavaly óta összesen mintegy 128 milliárd forintos kerettel nyílt pályázati lehetőség a kertészeti ágazat számára. A vidékfejlesztési források lehetővé teszik, hogy a termelők például jobban kihasználják a termálvizet, jelentős összeget fordítsanak technikai, technológiai korszerűsítésre. A miniszterhelyettes hozzátette, hogy Magyarországon 2020-ban mintegy 83 ezer hektáron folyt zöldségtermesztés, amely 2010-hez képest 22,7 százalékos növekedést jelent. Emellett a hajtatott zöldségfélék területe az ezredfordulóhoz képest több mint 40 százalékkal csökkent, de a termőfelület csökkenését – az uborkát és a fejeskáposztát kivéve – nem követte a termésmennyiség visszaesése. Ma már kultúrától függően 30-60-százalékkal kisebb termőfelületen nagyságrendileg ugyanazt a mennyiséget állítják elő a gazdaságok. Ez technológiai fejlesztéssel valósulhatott meg – fogalmazott.

A DélKerTÉSZ-ről

A Délalföldi Kertészek Szövetkezete 2002-ben alakult meg, és közel 500 szövetkezeti tagjának – szentesi és környékbeli termelők, családi gazdaságok, társvállalkozók – termelő tevékenységét fogja össze. A DélKerTÉSZ a legnagyobb termelő és értékesítő szövetkezet Magyarországon. A kínálat nagy részét a paprikafélék (étkezési fehér paprika, kápia paprika, hegyes erős paprika) alkotják, de emellett paradicsomot, kígyóuborkát, fejes káposztát és kínai kelt is termesztenek.

agrotrend.hu / DélKerTÉSZ