Növényvédelmi aktualitások

De még ijesztőbbek azok a cseresznye és meggy levelekről és gyümölcsökről készült fotók, melyeken a blumeriella gomba fertőzésének a tüneteit azonosítottam be. A cseresznye mai fényképén a levélen láthatják a tipikus tüneteket, az elhaló levélfoltokat és a fiatal termésen a bemélyedő ragyát. Ez már nem éri meg a szüretet, mert biztosan megtalálja a monília, ennek is kedvez ez a meleg és csapadékos időjárás. Köszönöm Király Lászlónak, Bene Károlynak és Lajtai Annának, hogy jelezték a károsítást. A hónap fotóján már egy súlyos, az idei tavaszra jellemző nagyságú fertőzést láthatnak.

Blumeriella kárképe cseresznyén

Már elkéstem, már korábban írnom kellett volna a csonthéjasokról! Arról, hogy ezen a tavaszon a levélbetegségeket okozó gombák bármikor berobbanhatnak és csak megelőzéssel védekezhetünk ellenük. Elszoktam a változó hőmérsékletű és nedves tavaszoktól. Mentségemre legyen mondva, hogy tünetmentes fákkal is találkoztam. (Nagyon különbözik a fajták fogékonysága, erre telepítéskor figyelni kell.) Félrevezetett az is, hogy tavaly pont egy hónappal később, először június 25-én írtam a blumerielláról, ekkor találtam meg a kezdeti tüneteit.

A cseresznye és a meggy levélfoltosságot okozó gombáira két éve még a mankoceb hatóanyagú készítményeket javasolhattam, ma a réz és a kén hatóanyagú kontakt gombaölőket és a felszívódó boszkalid+piraklostrobin összetételűt vethetjük be. Kiváló hatású a dodin hatóanyag, melynek gyógyító hatása is van. Sajnos II. kategóriás. Javaslom a permetezést még akkor is, ha nem lesz termés a fán. A leveleknek a nyár végéig dolgozniuk kell!

Blumeriella kezdeti tünetei cseresznyén

Reider Imréné szaktanácsadó kolléganőmhöz kedden már peronoszpórás szőlőleveleket vittek be a kertészek. Valószínűleg fogékonyabb fajtákról és párásabb (pl. zártabb vagy sűrűn telepített) kertekből hozták a mintákat. Talán a lehullott és fertőzött őszi leveleket sem takarították el ezekben a kertekben. Mindenképpen készülni kell a védekezésre. Azokban a kertekben, ahol hosszabban nedvesen maradnak a levelek, mindenképpen körül kell nézni a sorok között. Továbbra is a kontakt réztartalmúak a főszereplők.

Ahogyan a lisztharmat esetében a kénnel, a peronoszpóránál a rézzel permetezhetünk virágzásig. A szőlővirágot sokan féltik a kéntől és a réztől. Úgy hallom, hogy ezek a finom őrlésű kén és rézkészítmények már kevésbé perzselnek. Az időjárásunkra tekintettel a belülről védő felszívódókkal is dolgozhatnak, jónéhány III. kategóriásat is vásárolhatnak, pl. metiram, iprovalikarb, ciazofamid, fluopikold és az azoxistrobin hatóanyagúak, stb.

Ahol a tarka szőlőmollyal is gond lehet, pl. mert fogja a kertjükben kifüggesztett feromoncsapda vagy megjelentek az atkák és a korábbi tapasztalatok alapján komoly atkafertőzésre számítanak az idén is, ott érdemes a lisztharmat és a peronoszpóra elleni permetléhez rovarölő vagy atkaölő szert is adagolni.

Továbbra is csökkeni fog azoknak a növényvédő szereknek a száma, melyekhez hozzászoktunk. Ezért folyamatosan keresnünk kell az egyéb megoldásokat is. Néhányról csupán megfeledkeztünk. Nagyapáink még rendszeresen használták a levéltetveket terjesztő, ápoló hangyák elleni ragacsos övet és az almamoly elleni küzdelemben jól bevált száraz hernyófogó övet. Jó leírást találtam ezekről a gazigazító oldalán.

Korábban már írtam a cseresznyelégy megjelenését jelző ragacsos sárgalapokról. A talajból kibújó legyek először a fa tetején lévő termést keresik fel. Ha a sárgalapokat a fa tetejére tudják kiakasztani, akkor már ezeket a legkorábban kikelő legyeket is elcsíphetik és időben kezdhetik a permetezést. A csapdákat forgalmazó kutatóintézet egy könnyen kezelhető akasztót fejlesztett ki, így diófán is lehet használni, mert a dióburoklégy is a lombkorona tetején, annak a déli oldalán jelenik meg először.

Zsigó György, NMNK

agrotrend.hu / NAK