Kertészet

Az európai olajfákat különös baktérium pusztítja

Az európai olajfákat megtámadó Xylella fastidiosa baktérium akár húszmilliárd eurónyi kárt okozhat Olaszországban, Spanyolországban és Görögországban. A fák pusztulását kiváltó kórokozó terjedését rovarok segítik.

A világ egyik legveszélyesebb, növényeket pusztító kórokozója megfertõzheti a cseresznye-, a mandula- és a szilvafákat, de a legnagyobb pusztítást az olajfaültetvényeken végzi. Jellegzetes tünetnek számít a levélszél perzselõdése, a levélhervadás és az ágszáradás, majd az elhalás. Az elmúlt években több millió olajfa fertõzõdött meg, illetve pusztult el – írja a Magyar Nemzet.

fotó: wikipedia

A Xylella fastidiosát kontinensünkön elõször Pugliában, az olasz csizma sarkánál lévõ tartományban mutatták ki 2013-ban. (Közép-Amerikából, valószínûleg fertõzött leandernövényekkel került be, és már több mint egymillió olajfa pusztulását okozta.) 2015-ben Korzikán és Dél-Franciaországban, 2016-ban pedig már Németországban is azonosították.

Legutóbb Portugáliában akadtak a nyomára. „Az olajfák pusztulása leértékeli a termõföldet és csökkenti a régió turisztikai vonzerejét. E két tényezõ munkahelyek elvesztésével jár” – idézte Maria Saponari olasz szakértõt a BBC.

Jelenleg vesztésre áll az ember a kórokozó elleni küzdelemben. Mivel a Xylella fastidiosának nincs ellenszere, csak a fertõzött fák kivágásával, a beteg ágak és hajtások levágásával, a lehullott ágak elégetésével csökkenthetõ a kórokozó terjedésének üteme. De mi lesz, ha ezek az intézkedések kudarcot vallanak?

Az egyik lehetséges forgatókönyv: valamennyi olajfa kipusztul. A PNAS folyóiratban publikáló kutatók arra a következtetésre jutottak, ha minden olajfa kiszárad, a következõ fél évszázadban Spanyolországot tizenhét, Olaszországot öt, Görögországot kétmilliárd eurós kár éri.

Ha lassul a fertõzés terjedési üteme, esetleg felfedeznek a baktérium ellen hatásos védekezési módot, tömegével ültetnek a kórokozóra rezisztens növényeket, a kár nagysága jelentõsen csökken. Az optimista forgatókönyv szerint azonban ebben az esetben is számolni kell ellátási problémákkal.

A nem õshonos baktérium elleni küzdelem jegyében jelenleg rovarriasztó agyagokat fejlesztenek, genetikai elemzéssel próbálnak rájönni arra, hogy egyes növények miért hajlamosabbak a megfertõzõdésre, miközben mások ellenállnak annak.

A kutatók úgy vélik, hogy a kórokozót a betegségnek ellenálló fák ültetésével gyõzhetik le. A baktérium elleni küzdelem másik ígéretes pillére a kórokozót fáról fára vivõ rovarpopulációk csökkentése. Ennek leghatékonyabb módszere a tavaszi gyomnövények eltávolítása.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet