Kertészet

Az alma előnye behozhatatlan – az utóbbi hat évtizedben mindvégig az alma termesztése volt a legjelentősebb

Magyarországon 2016-ban összesen 755 ezer tonna gyümölcsöt takarítottak be, aminek 66 százaléka alma, 10 százaléka meggy, 6 és 5 százaléka szilva illetve őszibarack volt.

Magyarországon 2016-ban a gyümölcsös terület nagysága 92,6 ezer hektár volt, termelés szempontjából Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szerepe volt kimagasló, főként az itt megtermelt alma mennyisége miatt. 2016-ban ugyanis az összes almatermés 61 százalékát, a betakarított meggy mennyiségének 25 százalékát termelték itt – írja elemzésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

fotó:123rf

Hazánkban az utóbbi hat évtizedben mindvégig az alma termesztése volt a legjelentősebb, szilvából az 1960-as évek környékén még közel annyi termett, mint almából, ám termesztése folyamatosan visszaszorult. Az akkori termésmennyiségnek már csak közel 20 százalékát termelik meg a gazdálkodók. A szilva mellett a kajszi és a cseresznye termelése is háttérbe szorult, míg a meggy jelentősége nőtt – jelentette KSH.

A gyümölcsök többségénél a felvásárlási árak szinte folyamatosan emelkednek, a meggy, az alma és a kajszi esetében azonban évről évre jelentősen ingadozik a felvásárlási ár. Egyik évről a másikra előfordulhat akár 50 százalékosnál is nagyobb kilengés. Megfigyelhető, hogy az 1990-es évek óta a felvásárlási és a piaci átlagár egyre inkább elválik, amely az alma esetében a legszembetűnőbb, 2009-ben 14-szeres volt a különbség – írja a hivatal.

A kiugró termésmennyiséggel rendelkező évek esetében szinte mindegyik gyümölcsfaj tekintetében jelentősen csökkennek a felvásárlási átlagárak. 2014-ben az alma felvásárlási átlagára – 31,8 százalékos mennyiségnövekedés mellett – a felére csökkent. A cseresznye felvásárlási ára azonban kevésbé követi a termésmennyiségben jelentkező különbségeket – áll a KSH jelentésében.