Kertészet

A lehullott csapadék mennyisége mára nem fedezi biztonsággal a növények vízigényét

A vízkészleteinknek három forrása van: a csapadék, a felszín alatti vízkontingensek és a határokon beérkező felszíni vizek. Hazánk kontinentális éghajlata a mediterrán felé tolódik.

Hazánk termőterületeinek 2 százalékán van jelenleg kiépítve vízpótló öntözés, ezért a növénytermesztésnek mihamarabb fel kell készülnie a csapadékmennyiségétől és annak eloszlásától való függés feloldására. A földtani tömbben tárolt, felszín alatti vízkontingensek megoldást nyújthatnak, azonban ebből csak korlátozottan lehet öntözni, hiszen fennállhat az a veszély, hogy felhasználás mértéke meghaladja a felszín alatt történő utánpótlás mértékét.

Magyarország egyedülálló fekvése a Kárpát-medencében azonban

jelenleg még lehetővé teszi az átfolyó vizek nagyobb arányú rendelkezésre állását, így azok megtartását és hasznosítását.

A határokon beérkező felszíni vizeink azok, melyek dinamikusan, a felhasználást meghaladó ütemben megújuló vízkészletek (egyelőre).

A megoldást ezért állami szinten a hazánkban történő, gazdálkodói szinten pedig a termőterületen történő visszatartás jelentheti.

Ez utóbbi a talaj víztartó-képességének növelésében a helyi víztározók építésében valósulhat meg.

Hazai szabályozás szerint öntözési vízigények az alábbiak szerint elégíthetőek ki:

öntözésre elsősorban felszíni víz vehető igénybe, ennek hiányában engedélyezhető csak felszín alatti vízből történő vízkivétel, melyet lehetőség szerint talajvízből kell biztosítani.

Hiánynak minősül, ha a vízigény felszíni vízből történő kielégítése aránytalanul nagy költséggel járna a felszín alatti vízbeszerzéssel összehasonlítva.

Felszíni víz és talajvíz hiányában rétegvízből történő öntözésre szolgáló termelőkútra mára már csak mikroöntözés esetében adható ki vízjogi engedély.

fotó:Pixabay

Az előírások betartásához elengedhetetlen az alábbi két fogalom ismerete:

–  Mezőgazdasági célú vízkivételt biztosító talajvízkút: olyan maximálisan 50 m talpmélységű termelőkút és a hozzá kapcsolódó öntözőberendezés, amely kizárólag talajvíz igénybevételével, öntözési, halgazdasági vagy állatitatási célú vízhasználatot szolgál.

–  Mikroöntözésnek nevezzük a párolgási veszteségek lehető legkisebb szinten való tartása érdekében alkalmazott olyan víztakarékos öntözés, amelynek során a vízadagoló elemek 2,5 bar-nál kisebb nyomáson, vízadagoló elemenként legfeljebb 500 l/h egyenletes vízadagokban juttatják ki a vizet közvetlenül a növényre, a talaj vagy termesztő közeg felszínére, a talajba vagy termesztő közegbe, vagy fagyvédelem vagy párásítás céljából a növény közvetlen légterébe.

Az információk tájékoztató jellegűek, a mindenkor hatályos jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

Vonatkozó jogszabályok: a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet VII. FEJEZET 25. pontja;  valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 11/B. szakasza.

A NAK öntözési, vízjogi engedélyeztetési eljárásokkal kapcsolatos összefoglaló táblázata itt elérhető.

Információ az egynyári öntözés engedélyezéséről ITT található.

agrotrend.hu / NAK

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés