Kertészet
A lehullott csapadék mennyisége mára nem fedezi biztonsággal a növények vízigényét
A vízkészleteinknek három forrása van: a csapadék, a felszín alatti vízkontingensek és a határokon beérkező felszíni vizek. Hazánk kontinentális éghajlata a mediterrán felé tolódik.
Hazánk termőterületeinek 2 százalékán van jelenleg kiépítve vízpótló öntözés, ezért a növénytermesztésnek mihamarabb fel kell készülnie a csapadékmennyiségétől és annak eloszlásától való függés feloldására. A földtani tömbben tárolt, felszín alatti vízkontingensek megoldást nyújthatnak, azonban ebből csak korlátozottan lehet öntözni, hiszen fennállhat az a veszély, hogy felhasználás mértéke meghaladja a felszín alatt történő utánpótlás mértékét.
Magyarország egyedülálló fekvése a Kárpát-medencében azonban
jelenleg még lehetővé teszi az átfolyó vizek nagyobb arányú rendelkezésre állását, így azok megtartását és hasznosítását.
A határokon beérkező felszíni vizeink azok, melyek dinamikusan, a felhasználást meghaladó ütemben megújuló vízkészletek (egyelőre).
A megoldást ezért állami szinten a hazánkban történő, gazdálkodói szinten pedig a termőterületen történő visszatartás jelentheti.
Ez utóbbi a talaj víztartó-képességének növelésében a helyi víztározók építésében valósulhat meg.
Hazai szabályozás szerint öntözési vízigények az alábbiak szerint elégíthetőek ki:
öntözésre elsősorban felszíni víz vehető igénybe, ennek hiányában engedélyezhető csak felszín alatti vízből történő vízkivétel, melyet lehetőség szerint talajvízből kell biztosítani.
Hiánynak minősül, ha a vízigény felszíni vízből történő kielégítése aránytalanul nagy költséggel járna a felszín alatti vízbeszerzéssel összehasonlítva.
Felszíni víz és talajvíz hiányában rétegvízből történő öntözésre szolgáló termelőkútra mára már csak mikroöntözés esetében adható ki vízjogi engedély.
fotó:Pixabay
Az előírások betartásához elengedhetetlen az alábbi két fogalom ismerete:
– Mezőgazdasági célú vízkivételt biztosító talajvízkút: olyan maximálisan 50 m talpmélységű termelőkút és a hozzá kapcsolódó öntözőberendezés, amely kizárólag talajvíz igénybevételével, öntözési, halgazdasági vagy állatitatási célú vízhasználatot szolgál.
– Mikroöntözésnek nevezzük a párolgási veszteségek lehető legkisebb szinten való tartása érdekében alkalmazott olyan víztakarékos öntözés, amelynek során a vízadagoló elemek 2,5 bar-nál kisebb nyomáson, vízadagoló elemenként legfeljebb 500 l/h egyenletes vízadagokban juttatják ki a vizet közvetlenül a növényre, a talaj vagy termesztő közeg felszínére, a talajba vagy termesztő közegbe, vagy fagyvédelem vagy párásítás céljából a növény közvetlen légterébe.
Az információk tájékoztató jellegűek, a mindenkor hatályos jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
A NAK öntözési, vízjogi engedélyeztetési eljárásokkal kapcsolatos összefoglaló táblázata itt elérhető.
Információ az egynyári öntözés engedélyezéséről ITT található.
agrotrend.hu / NAK