Kertészet

A kecskeméti kajszibarack megőrzése és népszerűsítése a legfőbb céljuk

Kecskemét történelmének fontos része a kajszibarack-termesztés. Nemcsak gyümölcsként, de pálinkaként és lekvárként is méltán tett szert hírnévre. Napjainkban egy, e finom gyümölcshöz kapcsolódó hagyományt indítottak útjára.

A város hatalmas fejlődésen ment keresztül a 19. század végén. Nagyszabású szőlő- és gyümölcstermesztés jellemezte, melyek közül a kajszibarack méltán emelkedett ki. A gazdák vitték piacra, sőt a szomszédos országokba is. A 20. század fordulójára Kecskemét a szecesszió és a barack városa lett. A sárgabarack sajnos már-már eltűnőben van a környéken, hiszen termesztése sok nehézséget jelent a gazdáknak, többen váltanak kevésbé fagyérzékeny gyümölcsre, vagy más növény termesztésére.

Fotó: pixabay.com

A hagyományápolás jegyében néhány évvel ezelőtt Kecskemét város központjában, a megyei önkormányzat előtt őshonos gyümölcsfákat ültettek, köztük kajszibarackot. Emellett alma és körte is helyet kapott a parkban. A Garabó Közösség fontosnak tartotta, hogy a megyeszékhelyen élő gyerekek, a belvárosban sétálva, megismerjék ezen gyümölcsfákat, hiszen a legtöbben csak a boltok polcairól ismerik az ízletes finomságokat.

Néhány hete, a Kecskeméti Tavaszi Fesztivál keretében hagyományteremtő céllal egy új kezdeményezést indítottak útjára a kajszibarack kapcsán.

A kecskeméti városszépítő egyesület és Felföldi Mihály, a Napország Gyümölcse családi vállalkozás tagja, a barackfavirágzás ünnepét első alkalommal Matkópusztán tartotta meg, egy kajszibarackosban.
Hirdetés

– Ma már szinte csak monokultúrát ültetnek a gazdák, azaz, amikor nagy területen csak egyfajta gyümölcsöt termesztenek. Nekünk Kiskunfélegyházán, a családi vállalkozásunkban ötszáz fa van vegyesen. Ez napjainkban már ritkaságnak számít – mesélte Felföldi Mihály, majd felelevenítette a barackfavirágzás-ünnep ötletének születését.

– Az, hogy mekkora baracktermés lesz egy évben, az mindig csak a tavaszi fagyok után derül ki. Az azonban mindig biztos, hogy márciusban virágoznak a barackfák. Ezt szeretnénk a jövőben minden évben megünnepelni, hasonlóan a japánok cseresznyefavirágzási ünnepéhez.

A mi ünnepünknek a hangulata mellett pozitív hozadéka, hogy a gazdát és a leendő fogyasztókat közelebb hozzuk egymáshoz.

Ez a barackfa-pántlikázás ceremónia, melyre már első alkalommal szép számba érkeztek családok – tette hozzá Felföldi Mihály, majd mesélt a pántlikák szerepéről.

– Mindenki, aki kijött a barackosba, pántlikát helyezett el az általa választott fára. Ráírta a nevét, elérhetőségét. Amikor majd érik a gyümölcs, a gazda felhívja a családot, akiknek a pántlika jogán elővásárlási joguk van a barackra. Így létrejöhet a rövid ellátási lánc, a lehető legrövidebb úton juthat el a barack a fogyasztókhoz. A pántlikázás matkói és környékbeli barackosok összefogásaként valósult meg. Matkó ugyanis a térségben az egyetlen hely, ahol összefüggően nagy barackos található.

A rendezvényen szakemberek is részt vettek, akik hasznos ötletekkel, tanácsokkal segítették a termesztőket.

Mindezek mellett néptáncbemutató is színesítette a programot, és jótékonysági céllal lehetett baracklekváros palacsintát fogyasztani. Bízunk benne, hogy jövőre újra megtarthatjuk az ünnepet, jó hírünk még több családhoz eljut. Úgy gondoljuk, érdemes lenne megőrizni a kajszibarackot, ha kevesen is termesztik, de ismerjük a hagyományainkat, történelmünket – mondta végül.

agrotrend.hu / BAON