A gyenge almatermés nem hoz automatikusan magas árakat jövőre

Fotó: wikimedia

Milyen az idei almaszüret, mekkora termésre számítanak?

A tavaszi fagyok és a hűvös nyári hetek miatt az alma érése az étkezési és az ipari kategóriában is 7-10 napos csúszásban volt. Az eső megérkeztéig azt mondhattuk, hogy egy normál időszakhoz viszonyítva túljutottunk a szüreti időszak felén, a kisebb termésmennyiség viszont azt jelentette, hogy ezalatt leszüretelték a termés kétharmadát, háromnegyedét. Sok jóra már a fagyok után sem számíthattunk, és sajnos azt kell mondanom, hogy a korábbi 300-350 ezer tonnáról szóló termésbecslésünk nagyjából ülni fog, vagyis a termés a vártnak megfelelően a legtöbb termelőnél kifejezetten gyenge.

Milyen az alma minősége, és ez a kevesebb termés mire lesz elegendő?

Valószínűleg az idei évre is jellemző lesz, hogy a termésmennyiség egyharmada étkezési minőségű, kétharmada pedig ipari felhasználásra alkalmas. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 110-130 ezer tonna étkezési alma terem, miközben a belföldi piac kiszolgálásához mintegy 140-150 ezer tonnára lenne szükség. Vagyis egy idő után hiány keletkezik a piacon a hazai készletből, amit importtal kell pótolni. Számításaink szerint május-júniusig tart ki az itthon termelt étkezési alma, és ezután jön az import – ahogyan egyébként nagyjából az idén is történt. Úgy gondolom, hogy ezzel együtt az étkezési alma piaca valamivel jobban áll, mint az ipari almáé – amelynek nagy része egyébként léalmaként hasznosul.

Mi a piaci helyzet az ipari almánál?

A számok azt mutatják, hogy a léalmapiacon nagyobb a hiány, mint étkezési almából. Mindez annak köszönhető, hogy a korszerű, intenzív ültetvényeken, ahol étkezési almát termelnek, bizonyos technológiai beavatkozások sorával el tudták érni, hogy a terméskötődést és a fagytűrőképességet fokozzák. Ezekkel a technológiai megoldásokkal az enyhén sérült virágot még „rá lehet akasztani” a fára, és a fagyok utáni regenerációt segítő technológiai beavatkozásokkal menthető a termés egy része. Ezek az ültetvények jobban bírják a stresszhatásokat, így az idei fagyokat is kisebb termésveszteséggel vészelték át, mint az ipari almát termő idős, vagy extenzív ültetvények, amelyeken például a terméskötődést fokozó technológiai beavatkozásokra nem adottak a feltételek. Ipari almából idén 200-220 ezer tonna várható, és azért mondtam, hogy itt nagyobb a hiány, mert a magyarországi ipari feldolgozó kapacitásunk 500 ezer tonna.

Idén nem tapasztalhattunk árháborút…

Az ipari alma 85-90 százalékban sűrítmény célú léalma, amelynek az ára szinte egész szezonban 38-40 forint körül mozgott. Kivéve egy hetet, amikor az egyik legnagyobb magyar léüzemben 2 forinttal lejjebb vitték az árat, de azután visszatértek ők is a korábbi árszinthez. A termelők persze magasabb árat vártak, mivel nagyon gyenge a termés, és Európában is kisebb hozamokat szüretelnek a szokásosnál. De ezzel az árszinttel végül megbékéltek. A léüzemek szezonja augusztus közepén kezdődött, és onnantól egy hónapon keresztül csak nagyon alacsony intenzitással folyt. Egyes üzemek csak szakaszosan dolgoztak, mások pedig a lehető leglassabbra állították a gépsort, és így tudtak folyamatosan dolgozni. Szeptember közepéig tartott ez az alapanyag-hiányos időszak, onnantól viszont már viszonylag nagyobb mennyiségek jöttek le a fákról, de ezzel együtt is csak körülbelül mostanáig, október közepéig tart a főszezon. Ezután két hétig még „elpötyögnek” az üzemek, és november elejére véget is ér a feldolgozási szezon. Ahogy egyébként a szüret is, melyet most már egyre vészesebben hátráltatnak a folyamatos esőzések, ami elsősorban az étkezési alma terén okozhat komolyabb minőségi vagy tárolhatósági problémákat.

Csak a kevés termés az oka, hogy ilyen gyorsan vége a feldolgozásnak?

A léalmánál megfigyelhető, hogy ilyen évjáratokban korábban leszedik a gyümölcsöt, mint ahogy beérne. Ennek az az oka, hogy kevés alma van a fán, ezek viszont túlméretesek, az ilyenek pedig hamar lehullanak. Vagy a súlyuknál fogva, vagy azért, mert csokorba kötött három-négy alma, azok pedig a növekedéssel feszítik le egymást. A fagykárok miatt hormonális okai is vannak annak, hogy hullik az alma. Az így, viszonylag korai érési stádiumban szüretelt alma relatíve alacsony cukor- és magas savtartalmú. Van egy lélektani oka is annak, hogy a gazdálkodók hamar leszedik az almát, egyszerűen csak túl akarnak lenni rajta, mondván, hogy minél előbb felejtsük el. Ráadásul munkaszervezési szempontból sincs más választásuk, hiszen ha az egyik, korábban érő fajtával a szokásos szedési időnél jóval hamarabb két-három nap alatt végeznek, nem fognak várni egy hetet, hogy megérjen a másik. Az a szüretelő csapat szétszéled, az almatermelőnek pedig nem marad munkaereje. Úgy szokott lenni, hogy ha egyszer belekezdenek a szüretbe, akkor az úgy jó, ha folyamatosan adnak munkát. Ennek az ilyen gyenge termésű években pedig az az ára, hogy bizonyos fajtákat idejekorán le kell szedni.

Említette, hogy a léüzemek átvételi árait idén elfogadták a termelők. Az étkezési almát milyen áron tudják értékesíteni?

Gálából és Goldenből jó termés volt, sőt utóbbiból kifejezetten az, a fagyok ellenére is. Ennek az az oka, hogy ez a fajta tavaly keveset termett, pihent, idén pedig brutálisan sok volt rajta a virág, és maradt is elegendő a fagy után is. Ugyanakkor a klasszikus „piros” fajták, mint az Idared, a Jonagold, a Red Delicious-ek, mind nagyon gyengén teremtek. A kevésbé korszerű Gála változatok termelői ára nettó 120-130 forint kilónként, tartályládában, tárolás, válogatás csomagolás nélkül. Ezek az árak az első osztályú almákra igazak. A korszerű Gála változatokat ennél drágábban nettó 150-160 forintos áron vették a termelőktől, szintén a fa alól. Az első osztályú Golden nettó 120-140 forint, a Red Delicious-ek nagyjából Gála-árban, vagy kicsit afölött. Idared, Jonagold pedig a Goldenek és a Gálák között.

Az idei gyümölcsszezon a magas árakról szólt. Ezek szerint erre kell számítanunk jövőre is?

A fogyasztói ár sok tényezős dolog. Az elmúlt hetekben 500-600 forintért adták a hazai almát a boltokban, de az import akár 1000 forint is lehet. Azt viszont most még nagyon nehéz megmondani, hogy fog-e innen emelkedni. Az biztos, hogy kevesebb kerül tárolókba Európában és Magyarországon is, mint egy jó évben. Az viszont, hogy tavasszal meddig szökik az ára, és mikor indul meg egy esetleges drágulás, az két dolog függvénye: az egyik a déligyümölcs-kínálat és -ár, a másik pedig a szezongyümölcsök kínálata és ára. Idén tavasszal azért szökött olyam magasra az alma ára, mert sok olyan tényező hatott ebbe az irányba, ami együtt ritkán szokott. Egyrészt tavaly alacsony volt a termés, kevés alma volt a hűtőtárolókban és már május körül kezdtek kifogyni a készletek. Ekkortól már jönne a szamóca, majd a cseresznye, a meggy, a kajszi és őszibarack, de a fagykárok miatt minden szezongyümölcs borzasztó gyenge termést produkált, vagyis a helyettesítő termékek sem álltak rendelkezésre (sem hazai, sem európai termelésből). Ha viszont jövő tavasszal lesz egy nagy termés a szezongyümölcsökből (amire az idei gyenge termés után van esély), és májustól júniustól ezek ott lesznek a boltokban, az vissza fogja fogni az alma árát.

agrotrend.hu / OTP Agrár