10 kérdés és válasz a vetéshez

Megéri saját zöldségeket vetni és nevelni: A szupermarketben lévő zöldségeket gyorsan meg lehet vásárolni, de igazából soha sem olyan ízletesek, mint a saját kertünkben frissen betakarított növények. Másrészt, aki előnevelt zöldség és virág palántákat választ a későbbi termesztéshez a saját kertjében, annak gyakran meg kell elégednie a korlátozott fajtaválasztékkal, és soha nem lehet biztos abban, hogy a fiatal növények valóban „bio” termékek, és nem kezelték őket gombaölő szerekkel vagy más növényvédő szerrel.

Sok előnye van, ha magunk vetjük a zöldség- és virágmagokat

Sok hobbikertész ezért jobban szereti a saját vetést. A mag mindig olcsóbb, mint a palánták, és a kertészeti szakboltokban nagy a fajtakínálat. Aki tehát a zöldséget vagy a virágokat saját maga veti el, az többet dolgozik, de pénzt takarít meg, és olyan fajtákat termeszthet, amilyeneket igazán szeretne. Ahhoz, hogy tavasszal jól sikerüljön a vetés, összegyűjtöttük Önöknek a legfontosabb kérdéseket a "vetés" témában.

1. Mikor vessük el a zöldségeket és a virágokat?

Ha túl korán kezdjük el a vetést, a hőmérséklet és a fény erősségének aránya nagyon kedvezőtlen lesz a kikelő növények számára. A vetőláda gyakran az ablakpárkányra kerül, és a fűtőtest fűti, de a napnap még nincs annyi ereje, hogy a növények elegendő fényt kapjanak. Ilyenkor a kikelő növények hosszú, vékony szárakat képeznek, apró, halványzöld levelekkel. A kertészeti szakzsargonban a jelenséget felnyurgulásnak is nevezik.

A fő szabály: Ne kezdjük el a beltéri vetést március elseje előtt. Az üvegházban és a melegágyban kicsit korábban is vethetünk virágot és zöldséget, mert a növényeket több fény éri, és könnyebben szabályozható a fény/hőmérséklet arány. Beltérben a korai vetés csak kiegészítő világítás mellett palántanevelő lámpával lehetséges. Ha a virágokat és a zöldségeket közvetlenül az ágyásba vetjük, akkor a vetés időpontja az adott növények télállóságától függ. A babvetést úgy kell megtervezni, hogy a növények ne csírázzanak ki fagyosszentek előtt, de a répát már márciusban el lehet vetni.

2. Szükség van-e speciális földre a vetéshez?

A virágok és zöldségek vetéséhez mindenképpen a vetéshez megfelelő földet kell használni. A hagyományos virágfölddel ellentétben alig tartalmaz tápanyagot, így a csírázó növények nem kapnak azonnal túl sok tápanyagot, hanem erős gyökereket kell fejleszteniük a tápanyag ellátáshoz. A jó vetőföldet a gyártás során forró vízgőzzel sterilizálják, hogy elpusztítsák a gombaspórákat és más kórokozókat. Tipp: Félig töltsük meg a vetéshez használt edényeket hagyományos virágfölddel, és terítsünk egy ugyanolyan vastag vetőföldréteget a tetejére. A palánták először így sok gyökeret képeznek, majd elérik a talaj tápanyagdúsabb rétegeit.

Érdemes a zöldségeket és a nyári virágokat előnevelni?

Attól függ, milyen növényekről van szó. A melegigényes zöldségeket, például a paradicsomot, a padlizsánt, az uborkát mindig érdemes előnevelni, mert különben a szabadföldi vegetációs időszak aligha elég hosszú ahhoz, hogy gazdag termést hozzon.

Az előnevelt paradicsompalánta jobban és gyorsabban tud növekedni az ágyásban

A káposztaféléket a legjobb az üvegházban vagy a melegágyban előnevelni; mert egyébként ezeknek is nagyon hosszú időre van szükségük, mire termést hoznak. A klasszikus balkonvirágokat, mint a petúniát vagy a nebáncsvirágot is üveg alá kell vetni, hogy elég erősek legyenek a májusi szezon kezdetekor a teraszokon, és ne túl későn kezdjenek el virágozni. Az egynyári kúszónövények, mint például a szagos bükköny (Lathyrus) vagy a hajnalka (Ipomoea) gyorsabban biztosítanak takarást, ha korán vetik őket. A legtöbb zöldségféle és nyári virág esetében könnyebb és jobb módszer azonban a közvetlen vetés az ágyásba.

4. Magtálcákba vagy külön cserépbe vessünk?

Ha a mag – például a paradicsom – viszonylag nagyobb és megbízhatóan csírázik, akkor kis virágcserepekbe is nyugodtan elvethetünk két-négy magot. Előnye: Később egyszerűen szétválaszthatjuk a palántákat, és megkímélhetjük magunkat az időigényes tűzdeléstől.

A fiatal palántákat a palántanevelő tálcáról egy kis lapát segítségével külön cserepekbe ültetik át

Az apró magokat viszont érdemesebb tálcára vetni, mert akkor a nagyszámú palánta közül a legerősebbet lehet kiválasztani. Jó kompromisszum a professzionális kertészetben elterjedt többcserepes vagy gyorscserepes tálcás vetés: a csírázás után a fiatal palántákat kis földlabdával nagyobb cserepekbe ültetik át, és megszakítás nélkül tovább nőnek, mert a gyökerek alig sérülnek.

5. Honnan ismerhető fel a megfelelő időpontot a tűzdeléshez?

A tűzdelésnek akkor jön el az ideje, amikor a sziklevelek és az első valódi levelek kifejlődtek. Speciális sziklevelek nélküli növényeknél várjuk meg a negyedik levél megjelenését. Alapvető szabály: minél korábban tűzdeljük a palántákat, annál kisebb a növekedés megszakítása, mert a kisebb növények gyorsabban és megbízhatóbban nőnek, mint a nagyobbak. Ezenkívül a vetőládákban lévő palánták gyorsan versengeni kezdenek a fényért, ha túl sokáig várunk a tűzdeléssel.

6. Hogyan biztosíthatjuk az apró magok jobb eloszlását?

A gyakorlatban a finom magok egyenletes elvetése gyakran nehéz feladat. Ebben az esetben a következő trükk segíthet: Egyszerűen keverje össze a magot minél finomabb, száraz kvarchomokkal, majd szórja szét a homok-mag keveréket a magágyon. Ha nagyobb területeket vetünk, akkor a magokat egyszerűen egy megfelelő lyukméretű konyhai vagy teaszűrőbe is helyezhetjük, majd ebből kiszórhatjuk, mint a porcukrot a tortára.

7. Célszerű letakarni a vetődobozokat?

Ahhoz, hogy az elvetett magvak csírázhassanak, melegre és lehetőleg magas páratartalomra van szükségük. Főleg az ablakpárkányon nagyon fontos, hogy a száraz beltéri levegő miatt letakarjuk az elvetett magokat.

Egy átlátszó fedél védi a magokat a kiszáradástól

A legjobb, ha speciális, átlátszó műanyag tetővel ellátott vetőládákat használunk, a külön álló cserepeket pedig felfordított befőttesüvegekkel vagy fóliával fedjük be. De ne felejtsük el néhány percre minden nap kinyitni a fedeleket, hogy lehetővé váljon a levegőcsere, ami megakadályozza a gombás betegségek terjedését.

8. Hogyan vessünk fényben és sötétben csírázó magokat?

A legtöbb növényfaj esetében nem fontos, hogy vetéskor vastagabb vagy vékonyabb földréteg takarja-e őket. Néhány növénynek azonban speciális igényei vannak: a fényben csírázó magoknak, ilyen például a kapor, a zsázsa, a zeller, a gyűszűvirág és a kerti oroszlánszáj, szükségük van bizonyos fénymennyiségre, ami a magban kiváltja a csírázási impulzust. A magok gyakran nagyon kicsik, ezért a csírázó növények nem képesek áthatolni a vastag talajrétegeken. A fényben csírázó magokat a tálcában lévő földre szórjuk, egy lapos deszkával enyhén a magágyba nyomkodjuk, majd vékony homokréteget szitálunk rá.

A legjobb, ha szobai permetezőt vagy finom permetező öntözőkannát használunk a magok megnedvesítésére, hogy a magok ne ússzanak el

A sötétben csírázó magoknak, ilyen például a tök, a csemegekukorica, a csillagfürt, az árvácska és a mályvarózsa, a csírázásához sötétségre van szükségük, ezért kellő vastagságú talajréteggel kell befedni őket. Egyes fajoknál magasabb csírázási arányt is elérhetünk, ha a vetőládákat csírázásig sötét helyiségben tároljuk, vagy fekete fóliával letakarjuk az ágyást. Ha nem ismerjük egy növény csírázási feltételeit, akkor 99 százalékban a következő fő szabály tud útmutatást adni: Takarjunk be minden magot olyan vastag homok- vagy talajréteggel, amely a nagyon apró magoknál a mag átmérőjének legfeljebb egy-kétszerese, nagyobb magok esetében pedig a magok átmérőjének három-négyszerese.

9. Miért nem csíráznak az évelő növény magjai?

A hideg telű régiókból származó évelő növények és cserjék közül szinte az összes fagyhatásra, hidegben csírázó. A fagy helyett pontosabb kifejezés botanikai szempontból a „hideghatást igénylő”, mert a magoknak nem feltétlenül kell fagy a csírázáshoz, hanem csak hosszabb ideig, alacsony hőmérsékleten kell lenniük. Ez a természetes csírázásgátlás megvédi a magokat attól, hogy a tél vége előtt csírázzanak. A hideghatásra csírázó növényeknél egy speciális növényi hormon akadályozza meg a csírázást, amely az alacsony hőmérséklet hatására lassan lebomlik. Emiatt a legtöbb évelő mag csak ritkán csírázik, ha az előző évben szedett magokat a vetésig a meleg kazánházban tartottuk.

Rétegzés

A csírázásgátlás növényfajtától függően nagyon makacs lehet – a tiszafa és a csodamogyoró magjai például természetes körülmények között gyakran csak három-négy év elteltével csíráznak ki.

Hűtőszekrény segítségével a hideghatást igénylő magok nedves homokkal fagyasztó zacskókban rétegezhetők

A csírázásgátlás megszüntetésére a professzionális kertészetekben a rétegzésnek nevezett eljárást alkalmazzák: a magokat nedves homokkal keverik össze és a keveréket öt Celsius fok körüli hőmérsékleten tárolják néhány hétig vagy hónapig a hűtőházban, mielőtt a magokat tavasszal elvetnék. A rétegzés előtt a kemény héjú magokat kiegészítésképpen csiszolópapírral is kezelhetjük, hogy megkönnyítsük a duzzadást.

10. Mikor kerülhetnek ki az előnevelt növények a szabadba?

A saját szaporítási növények kiültetésének optimális időszaka mindenekelőtt az időjárási viszonyoktól függ, hiszen szinte minden zöldségféle és balkonvirág fagyérzékeny. A biztonság kedvéért érdemes a fagyosszentekig (kb. május közepéig) várni, mielőtt a palántákat a kerti ágyásba vagy az erkélyládába kiültetjük. A saját vetésű télálló növényeket viszont tavasszal azonnal átültetheti a kertbe.

Fontos: Azok a növények, amelyek korábban az üvegházban vagy az ablakpárkányon voltak, nem viselik el az erős napfényt vagy az alacsony hőmérsékleteket. A levelek égési sérüléseinek vagy hőmérsékleti sokk elkerülése érdekében a palántákat temperált vízzel kell öntözni, és a kiültetés utáni első napokban árnyékolóhálóval kell lefedni. A cserepes növények és a frissen ültetett balkonládák az első napokban lehetőleg árnyékban legyenek a friss levegőn.

agrotrend.hu / Mein Schöner Garten