Zöldségnevelés a tetőn

A növénytermesztésre korlátozott mértékben rendelkezésre álló területek és az ingatlanpiaci versengés a hagyományos kertészkedés nagy ellensége, de a tetőkön létrehozott kertek segíthetnek megoldani a zöldségtermesztés gondjait akár egy zsúfolt belvárosban is. 2013-as adatok szerint csak New York City közel 15 500 ha tetőfelülettel rendelkezik, ami csaknem 450-szer akkora, mint a meglévő kiskertek nagysága a városban.

A tetőkertek hasznosítása szakpolitikai támogatásokkal is lehetséges, New York városban például 2011 óta támogatják tetőkertek létrejöttét. Egy bizonyos ’Zone Green’ projekt lehetővé teszi az épületek fenntarthatósági szempontok szerinti átalakítását, amibe beletartozik a tetőkertek építése is. Ennek egyik eredménye a Brooklyn Grange, ami egy 0,6 hektáros intenzíven művelt zöldségtermesztő terület egy 11 emeletes épület tetején. A Brooklyn Grange évente 11 000-13 000 tonna biozöldséget állít elő, helyi lakosokkal, iskolákkal, étterem tulajdonosokkal és non-profit szervezetekkel bővíti a kapcsolatait zöldségértékesítés, környezeti oktatás és komposztálás céljából történő hulladékgyűjtés révén. További lépésként 2024-től bevezetésre kerül egy olyan rendeletcsomag a városban, amely előírja az épületek energiafelhasználás-hatékonyságának javítását, beleértve a tetőkertek építését is.

A kültéri hidroponikus zöldségtermesztési rendszerek alkalmasak lehetnek számos zöldségféle, például saláta, paradicsom, sárgadinnye, uborka vagy paprika tetőkerti neveléséhez. Bologna lapostetős épületein 82 hektáron folyik városi zöldségtermesztés, ezzel biztosítva a város friss zöldségszükségletének 77%-át (év -1 16 169 tonna ).

Forrás: IVERDE

A biodiverzitás megőrzése

A városi tetőkertek jelentősen hozzájárulhatnak a biológiai sokféleség megőrzéséhez, bővítéséhez is. A szántóföldi területek nagy részéről a rovarok, a kisebb gerinces állatok a gépek és a növényvédőszerek káros hatásai miatt nagyrészt kiszorultak, életterük csökkent. A tetőkertek, konténerkertek ideális életfeltételeket jelenthetnek a számukra, így a rovarok, madarak élőhelye növekedhet. Mindez hozzájárulhat a városi zöldfolyosó-hálózatok bővüléséhez, az egyes élőhely foltok közötti átjárás elősegítéséhez.

A zöldtetőkön zajló intenzív zöldségtermesztés másik fontos iránya lehet a tetőtéri üvegházak, növényházak építése. Ezzel magasabb hozamot és hatékonyabb csapadékvíz-felhasználást lehet elérni, mint a talajfelszínen végzett termesztésnél. Egy Barcelona melletti városban például 19,6 kg/m2/év paradicsomtermésről számoltak be 2018-ban. Az ehhez szükséges esővizet a környező tetőkről gyűjtötték össze, ami a teljes vízszükséglet 80-90%-át adta.

Néhány példa a nagyvilágból

Párizs

Párizs régóta híres konyhaművészetéről, amelynek egyre jelentősebb arányban adja alapanyagait a Nature Urbaine. Ez a tetőkert a Paris Expo Pavililon tetején lévő, 14 hektáros kert sokféle zöldségnövénnyel.

Brüsszel

A Lagum Project keretein belül egy brüsszeli szupermarket tetején alakítottak ki tetőkertet, ahonnan átlagosan 2 tonna zöldséget takarítanak be évente.

Hongkong

A világ egyik leginkább zsúfolt városában gombaszám nőnek a tetőkertek. Az egyik leghíresebb városi kertjük 300 méter magasan található. 2015 óta több, mint 60 nagyméretű, termesztőfelület jött létre zöldtetőn a városban.

Rotterdam

Az Európa legnagyobb kikötőjeként ismert Rotterdamban épült meg egy 1000 m2-es tetőkert, ahol biogyümölcsök- és biozöldségek termesztése folyik. A kert ezen kívül helyet ad még dísznövényeknek és gyógynövényeknek, valamint fontos városi méhlegelő is. Víztároló rendszerét időjárás előrejelző vezérli, amely segíti a várost az árvizek elleni küzdelemben.

Következtetések

A városi növénytermesztés tehát eltérhet és sokban el is tér a hagyományos zöldségtermesztéstől, de valószínűleg megfelelő lehetőséget biztosít arra, hogy az egyre növekvő népesség számára lehetővé váljon a friss zöldségfogyasztás, nem beszélve a rendszer fenntarthatósági és edukációs céljairól. Ez egy viszonylag új téma a tudományban, de egyre több eredmény és felmérés születik a tetőkertek, a konténeres termesztés fontosságáról és szükségszerűségéről világszerte.

Kisvarga Szilvia
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem