Kertészet

Sorköztakarás hatása a növényvédelemre

A tavaszi vetések idején egyre több helyen alkalmazzák a hazai termelők azokat a speciális magkeverékeket, amelyek nyárra virágzó rétként óvják és táplálják a talajt a szőlő sorközeiben, a gyümölcsösökben, vagy akár a szántóterületek szegélyében. Borvidékeink általában hegyvidéken találhatóak, ahol kiemelkedő jelentőségű a talajtakarás szerepe az erózió elleni védekezésben. A fajgazdag, honos fajokból álló növénytakaró azonban nemcsak az erózióvédelemben segíthet, hiszen kedvelt élőhelye azoknak a hasznos ízeltlábúaknak, amelyek képesek egyes kártevőktől megóvni a szőlőt. – írja a biokutatas.hu.

Az ÖMKi kutatói arra keresik a választ, hogy milyen fajösszetételű sorközvetésekkel lehet a leghatékonyabban segíteni a talajvédelmet, a vízmegtartást és a hasznos ízeltlábúak megtelepedését a szőlőültetvényekben, kifejezetten a mai, egyre szélsőségesebb időjárási körülmények között.

A kutatások egy része a sorközök apró, ízeltlábú élőlényeire fókuszál: a kutatók számszerűsítik a biológiai sokféleségüket, kitérnek továbbá a szőlőtőkéken előforduló kártevők és hasznos ízeltlábúak vizsgálatára is.

Mit mutatnak a legfrissebb kutatási eredmények: hogyan hat a kártevők és kórokozók megjelenésére a sorköztakaró növényzet?

Az ÖMKi kutatói az elmúlt években (2021-2024) összesen hat helyszínen – három Eger környéki és három Tokaj környéki szőlőben – értékelték a hat (ÖMKi Élő Sorköz) és 19 növényfajt tartalmazó magkeverékekből létrehozott virágos sorköztakaró sávok teljesítményét, összevetve őket a spontán növénykelést tartalmazó (kontroll) sorközökkel. Olyan hasznos ízeltlábúakat felvételeztek, mint a katicabogarak, fátyolkák, zengőlegyek, pókok, parazitoid darazsak, házi- és vadméhek.
A kártevők közül elsősorban az amerikai szőlőkabóca állományát mérték fel a szőlőtőkéken, hiszen ez a faj terjeszti a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó kórokozót, a Flavescence dorée névre hallgató fitoplazmát.

A kutatók azt tapasztalták, hogy mind a hat és 19 fajos vetésekben nagyobb számban fordultak elő a pókok, zengőlegyek és parazitoid darazsak. A házi- és vadméhekből négyszer-ötször több volt ezeken a területeken, a vadméhek fajszáma pedig dupla annyi volt, mint a spontán vegetációt tartalmazó részeken.
A szőlőtőkéken vizsgálva az ízeltlábúakat, a kutatók megállapították, hogy egyes hasznos csoportok száma magasabb volt, így például a zöldfátyolkák tojásai 50%-kal nagyobb mennyiségben fordultak elő az Élő Sorközös területek szőlőtőkéin, mint a kontroll terület szőlőlevelein. Azt is megállapították, hogy egyes kártevők, mint például az amerikai szőlőkabóca a hat fajos (Élő Sorköz) vetésben kisebb számban volt jelen a lombozaton.

„Kutatási eredményeink alapján egy jól beállított sorköztakaró növényzettel egyes ragadozó csoportok egyedszáma megnövelhető a szőlőtőkéken, és valószínűleg ennek következtében a szőlőkabóca, valamint általánosságban a kabócák kisebb egyedszámban lesznek jelen a lombozaton. Ennek azért is örülhetünk, hiszen így feltehetőleg lassíthatjuk a kabócák által terjesztett szőlőbetegség, az aranyszínű sárgaság terjedését.” – mondta el az eredményekről Dr. Mezőfi László, az ÖMKi projektvezető kutatója.

agrotrend.hu / novenyvedoszer.hu