A filoxériavészhez hasonlóan veszélyes
Évek óta jelen van a betegség az országban, újabb és újabb borvidékeken üti fel a fejét, és karantént kell elrendelnie a hatóságoknak. A felmelegedés kedvez a fertőzésnek, amit a gazdák már a nagy filoxériavészhez hasonlítanak.
Az aranyszínű sárgaság nevű betegséget egy sejtfal nélküli mikroorganizmus okozza, ami a növény szállító szöveteiben okoz kárt. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50 százalékkal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. A terjedés csak úgy állítható meg, ha annak hordozóját, az amerikai szőlőkabócát elpusztítják. Ehhez azonban a hatalmas területeken működő összes szőlőművelő gazdaság összefogására lenne szükség, hogy egyszerre, a kabóca pusztítására legalkalmasabb időszakban permetezzenek.
Lassan elhalnak a tőkék
A megfertőzött tőke fejlődése elmarad, levelei elszíneződnek, ősszel sárga foltok jelennek meg a leveleken. A növénynek lassan minden része elsorvad. Néhány éven át talán terem még, de egyre kevesebbet, míg a bogyók már rossz ízűvé válnak és a tőke teljesen elpusztul.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal már évekkel ezelőtt kidolgozta szigorú készenléti tervét, kötelező védekezést is előír, védekezési programra is kötelezhet, karantént és kényszervágást is elrendelhet. A fertőzött tőkének még a gyökerét is ki kell vágni és elégetni. Ha a gazda ezt nem teszi meg, a munkát elvégezteti a hatóság és a költségeit a tulajdonosra terheli. Tartanak a büntetéstől a gazdálkodók, ezért újabb és újabb szőlőskerteket semmisítenek meg.
Sokkal jobb a teljesen felszámolt ültetvény, mint a beteg, fertőző szőlő. Sorsára hagyni egy kertet barbárság és a többiek cserbenhagyása
– mondta a portálnak Taschner Kurt István is, aki harmadik generációs szőlész-borász. A gazda évente kétszer permetez, de hiába, ha a kabóca visszatér. István bízik abban, hogy egy ilyen vészhelyzet után a talpon maradt szőlészek tudatosabb gazdálkodást folytatnak majd.
