Nagy probléma a korai tavasz a növényeknek

A növények nagy részének több hétre, hónapra is szüksége van ahhoz, hogy termést érleljen. Ezért a nyár és az ősz a leggazdagabb időszak, ha a kertet nézzük. A vegetációs időszakon belül fenológiai szakaszokat is megkülönböztetünk: ezek a különböző fejlődési szakaszok, úgy, mint rügyfakadás, virágzás vagy termésérlelés. Ezek a szakaszok minden növénynél más és más idősávot jelölnek, sőt, még fajtánként is eltérhetnek. Gondolj csak a korai vagy a kései káposztára.

Hogyan alkalmazkodnak a növények ehhez az időszakhoz?

A növények nem bízzák a véletlenre a fejlődésüket. Minden faj másképp alkalmazkodik a nyugalmi állapotból aktív életmódra váltáshoz. Például a mérsékeltövi növények tápanyagokat raktároznak, hogy tavasszal gyorsabban növekedésnek indulhassanak. Az idő betájolásában a fenológiai szakaszok segítik a növényeket.

Még az örökzöld növények fotoszintézise is lassul a nyugalmi időszakban, ám ők kétségtelenül minden porcikájukkal a zordabb körülményekhez alkalmazkodnak.

A növényeknek kétségtelenül szüksége van a nyugalmi állapotra ahhoz, hogy aztán a vegetációs időszakban „brillírozzanak”.

Ám az éghajlatváltozás keményen rányomja a bélyeget erre a természeti körforgásra is. Hiszen az évszakok eltolódnak, rövidebb a nyugalmi időszak, és később is kezdődik.

Hogyan hat a klímaváltozás a vegetációs időszakra?

A melegebb magyar tájakon, délen és az Alföldön már most hetekkel eltolódik a vegetációs időszak. A hegységek esetében ez még nem figyelhető meg, de a melegebb tájakon már februárban hajtani kezdenek a növények. Itt elsősorban a hidegtűrő növényekről van szó. Melegtűrőek esetében áprilisban indul el a vegetációs időszak, országrésztől függően a hónap elején vagy végén.

Forrás: pixabay.com

Ennek az eltolódásnak több negatív következménye is van. Például, hogy a növények egy része nem tolerálja a tavaszi fagyokat: a csírázásnak, virágzásnak indult növények képtelenek termést érlelni a fagyok után. Gondoljunk a sárgabarackra, a virágzó gyümölcsfák elfagyására. De nem csak a korai tavasz okoz gondot.

Az évszakok rövidülése sem segíti a növények helyzetét. A hosszú meleg ősz, és a lerövidülő tél is megzavarja ezt a folyamatot. Ahogyan a csapadék egyenlőtlen eloszlása is. A durva aszályos időszakok majd a súlyos árvizek a növények vegetációját is megborítják. Aszályos időszakban ugyanis könnyen lehet, hogy el sem jutnak a termés érleléséig. Vagy a másik probléma, hogy a hőmérséklet emelkedése felgyorsítja a növény életciklusát, így a növény gyorsabban megérik, kevesebb ideje marad a fotoszintézisre, tehát kevesebb szemet és kisebb termést ad.

A forró nyarak és a fagymentes telek nem pusztítják el a kórokozókat sem, vagy megnövelheti egyes invazív fajok számát (csak egy szót mondok: poloska…). A hosszabb tenyészidő kedvez ezeknek a kártevőknek, akár több generáció is képes a szaporodásra.

A jövőben a fenti hatások miatt a flóra átalakulására számíthatunk. A vegetációs időszak és a nyugalmi időszak váltakozása elengedhetetlen ahhoz, hogy a növények békében végig vihessék az életciklusukat. A kérdés csak az, hogy az egyre radikálisabb eltolódások mennyire szabják majd át az égövek növényvilágát, és milyen hatással lesznek majd az élelmezésünkre.

agrotrend.hu / novenyvedoszer.hu