Kertészet

Mi a jó bor titka?

Magyarország egyik kedvenc nedűjének titkát illetően ölre menő vita dúl a szakemberek között. Egy dologban azért mindenki egyetért: jó szőlő kell hozzá. Rendben, de akkor adódik a következő kérdés; mitől és főként mikor jó a szőlő? Legyen ugyanis bármilyen gondosan nemesített és gondozott a tőke, a gyümölcs végső minőségét számos tényező befolyásolja. Többek között az időjárás, a talaj, vagy éppen a szüret időzítése – írják a Bosch Magyarország IoT Blog-ján.

Habár egy jó borász tapasztalatára kétségtelenül mindig szükség van, a probléma megoldására egyre több innovatív kezdeményezés a tudományt és a technológiát hívja segítségül. A jövő szőlőművelése pedig nemcsak kifinomult, hanem okos is: a szőlőtermesztés speciális igényeit figyelembe vevő szenzorok is készültek már, amelyek a talaj nedvességtartalmát, a páratartalmat és a környezet egyéb paramétereit monitorozzák. Sőt, a magyar fejlesztésű SmartVineYard Szőlőőr rendszerét olyan precíziós szenzorokkal látták el, amelyek a lehető legpontosabban mérik a szőlőbetegségek kialakulásában szerepet játszó időjárási paramétereket, például a levélnedvességet, a hőmérsékletet vagy a páratartalmat.

A kép forrása

Bepillantás egy szőlőszembe

De miért elégednénk meg a környezet megfigyelésével, ha megvizsgálhatjuk magát a szőlőszemet is?! Németország ugyan inkább a söreiről, mint a borairól híres, az egyik ilyen módszer mégis tőlük érkezik. A SmartGrape (azaz okos szőlő) projekt keretében olyan megoldást kerestek, amely egyszerű, nem károsítja a gyümölcsöt, viszont sok információt gyűjt össze. Erre pedig tökéletesen alkalmas az infravörös spektroszkópia, amelyen keresztül bepillantást nyerhetünk a szőlőszemekbe.

A bonyolult tudományos szakkifejezés dióhéjban azt jelenti, hogy a vizsgálandó mintát besugározzák az infravörös sugárzás tartományában, az átmenő vagy visszaverődő sugárzás változásainak méréséből pedig következtetni lehet a minta kémiai tulajdonságaira. De ez még nem minden. Az infravörös spektroszkópiával, illetve más, fentebb is részletezett szenzorokkal begyűjtött nagy mennyiségű adatot, a mesterséges intelligencia segítségével elemzik. Az információk hosszabb távú összevetése arra is lehetőséget nyújt, hogy tetten érjék, milyen kapcsolatban áll a szőlő – és végső soron a bor – minősége a környezeti tényezőkkel és a kémiai tulajdonságokkal.

Utazás a fürtök körül

Hasonló elven, de egyszerűbb módszerrel működik az ausztrál Charles Sturt Egyetem kutatói által kifejlesztett alkalmazás is. Az – egyébként ingyenes – WineOz Smart Grape applikáció azt veszi alapul, hogy a szőlőszemek színéből és méretéből következtetni lehet az érettségükre. A telefonnal készített fénykép alapján az algoritmus a kamera és a gyümölcs távolságát is figyelembe veszi, így tudja összehasonlítani a fürtön található szőlőszemeket.

„Ahogy a szőlő érik, a színe is változik. Például a fehérszőlő a borsózöldből aranysárga lesz, miközben fejlődik. Minden egyes árnyalat összefügg a bor ízének stílusával” – magyarázták a tudósok.

Az árnyalat pontos meghatározása tehát kulcsfontosságú információt nyújt a borászoknak, hogy a kívánt stílusjegyek kialakításához mikor szüreteljenek. Az applikáció ráadásul segíthet a problémák azonosításában is. Ha például a szőlőszemek mérete csökken, mikor az érési ciklus alapján még azt várnák, hogy növekednie kellene, akkor az betegséget vagy elégtelen öntözést jelenthet.

Bízd a robotra a szüretet!

Pontosan ugyanezekre az ötletekre építenek azok a kísérletek is, melyek a robotokra bíznák a szüretet. A színből és méretből kiindulva ugyanis a mesterséges intelligencia segítségével a gépek nem csak azt képesek nagy biztonsággal megállapítani, hogy a gyümölcs érett-e, de cukortartalmára és betegségeire is következtetni tudnak.

A technológia kiválóan működik például alma vagy paradicsom esetében.

A szőlő ebből a szempontból némileg kényesebb és bonyolultabb, de a feladat azért nem lehetetlen. Egy kínai kísérletben a kétkarú szüretelő robot átlagosan 9 másodperc alatt végzett egy fürttel, és mindezt 83–88 százalékos pontossággal. A sikerek ellenére még sok fejlesztésre van szükség, mire a robotok helyettesíthetik az embert. Kihívást jelent például, hogy a módszer jelenleg meglehetősen költséges, a drónok energiaigénye nagy, csak ideális időjárási körülmények között működnek, a nehezen megközelíthető helyekkel – mondjuk egy fa sűrű lombjaival – meggyűlik a bajuk, és nem biztos, hogy a kamerájuk minden gyümölcsöt észrevesz. A szín és méret alapján szortírozó mesterséges intelligencia azonban bizonyítottan kiválóan alkalmazható a szortírozásnál.

Igyunk is okosan!

Bort nemcsak termeszteni, de fogyasztani is lehet okosan: a piacon – köztük Magyarországon is – megjelentek az okosborok. Hogy mitől okos egy bor? Attól, hogy nem csupán ízlelőbimbóinkat kényezteti, de multimédiás tartalmat is nyújt. A palack nyakán elhelyezett chiphez érintve telefonunkat: