Ismét összeült a Sárgarépa klub

A korábbi évekhez hasonlóan idén is Mórahalmon tartották a Nunhems Hungary Kft., a BASF Hungária Kft., a Seedplus Kft., a Koppert Hungária Kft., és az Aqua 2001 Kft. közös szervezésében a Sárgarépa Klub immár hagyományos éves szakmai rendezvényét, a Sárgarépa Szakmai Napot.

forrás: pixabay

A rendezvény résztvevői a tavalyi év tapasztalatainak megosztása mellett információt kaphattak a sárgarépatermesztés aktuális helyzetéről, kihívásairól, továbbá a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kiskultúrás Növényvédőszer-engedélyezési munkacsoport sárgarépa kultúrában tervezett engedélyokirat kiterjesztésről, illetve a várhatóan 2025 I. negyedévben kihirdetésre kerülő kertészeti gépberuházási pályázatról is.

A sárgarépa termesztési területe 2024-ben szakmai becslések alapján 1285 ha-ra tehető. Ennek jelentős részét a friss piaci termelés (1085 ha) teszi ki, ami 2023-hoz viszonyítva 20 %-os területnövekedést mutatott. Ezzel szemeben az ipari sárgarépa termesztésben jelentős, 50 %-os területcsökkenés figyelhető meg. Ez elsősorban a sárgarépa sztolbúr betegség (Candidatus Phytoplasma solani) miatti hozamkieséssel magyarázható, de a fokozódó termelési kihívások is szerepet jászhatnak benne. A klíma változásával szűkül a termelés optimális időszaka, de a különböző fajták tenyészidőszaka is módosulhat. A sárgarépa gazdaságosan csak öntözéssel termeszthető. Azonban az egyenletes gyökérnövekedés érdekében az öntözés megfelelő mennyiségére és minőségére is nagy hangsúlyt kell helyezni. Hiszen a nem egyenletes öntözés elágazásra kényszeríti a növényt. Az öntözés ellenére az egyre gyakoribb csapadékhiány okozta légköri aszály hatása is érezhető a termesztésben.

Emellett a talaj hőmérséklete is növekszik, ami a kórokozók számára kedvezőbb környezetet teremt, de a tápanyagok felvehetőségét is befolyásolja. A vízhiány és a talaj hőmérsékletének emelkedése együttesen befolyásolja a talaj puffer képességét. Ennek hiányában a répatest égése következhet be herbicides kezelés vagy akár tápanyag-utánpótlás során. Továbbá a megfelelő időben történő tápanyag kijuttatás is kiemelt jelentőségű, hiszen a kultúra legmagasabb tápanyagigénye a termesztési időszak második felére, a gyökérnövekedésre tehető.

Az időjárási kihívások mellett a károsítók nyomása is nehezíti a termelést. Az utóbbi években egyre nagyobb problémát jelent a sztolbúr, mely terjesztésében a mezei kabócák mellett az apró szulák is szerepet játszik. A kórokozó polifág, többek között a paradicsomot, a burgonyát, a kukoricát, a szőlőt és sz őszibarackot is fertőzheti. Az első tünetek korábban tapasztalhatók, mint májusban a gabonatáblákról betelepülő kabócák, így felértékelődik a megelőzés jelentősége. Emellett a klíma melegedésével egyre több gondot okoz a takácsatka is. Ugyan az akaricidek kínálata szűkül, de a biológiai szervezetekkel történő védekezés alternatív lehetőséget jelent. Az alternáriás levélfoltosság és a répa lisztharmat jelenléte is folyamatosan detektálható volt. Emellett a tárolás során is számos kórokozó, többek között a Fusarium, Phytium, Sclerotinia fajok is gondot okoznak.

A betakarítás után a répatest megfelelő tárolására is nagy hangsúlyt kell fektetni. A betakarítás során minimalizálni kell a sérüléseket, mivel a foltos répákat nem csak kevésbé preferálják a fogyasztók, hanem a kórokozók számára könnyebb fertőzést tesznek lehetővé.  Fontos kritérium, hogy a tárolás során ízveszteség ne következzen be, amiben az optimális tápanyagutánpótlás mellett a tárolás módja is szerepet játszik. Hűtőházas tárolás során nő az ecetsav mértéke, ami növeli a keserű ízt. Talajos tárolás során ez nem következik be, viszont a takarás jelentős többletköltséget jelnet, és erős fagyok esetében jelentős kárral is számolhatunk. Azonban mindkét tárolási módnál az elsődleges cél a sárgarépa frissességének megőrzése és vízveszteségének minimalizálása.

Agrotrend.hu/ NAK