Kertészet

Időszerű növényvédelmi teendők a közterületeken

Most elsősorban a közterületen, intézményekben dolgozó kertészekhez szól Zsigó György. A dísznövényeket támadó károsítók elleni küzdelemben próbál segíteni. Elsősorban a „vegyszermentes” megoldásokról ír, de ha nincs más lehetőség, akkor csak a közterületi felhasználásra engedélyezett növényvédő szereket ajánlja. Jelen felhívás közterületekre is engedélyezett új csigaölő szerről, a vadgesztenyékről és a buxusokról szól.

Szeptember 12-én fényképeztem a sütkérező spanyol csupaszcsigákat egy kisebb kerti tó mellett. Az idén sok gond volt velük. Néhány éve a házikertekben és a közterületeken is csak csapdázással védekezhettünk ellenük. Nyáron két növényvédő szernek minősülő csigaölő készítményt is engedélyeztek, III. kategóriások lettek. A „Csigaölő Natural csigaölő szer” néven forgalmazott növényvédő szer vas-foszfátot tartalmaz és közterületen is használható. Kimásoltam az engedélyokirata 4. pontjából a közterületi felhasználásra vonatkozó előírásokat:

Kultúra

Károsító

Kezelések évenkénti maximális száma

A kezelések közötti minimális időtartam
(nap)

Dózis
(g/m2)

A kezelés ideje
(fenológiai állapot szerint)

utak és egyéb területek

meztelen csigák, házas csigák

4

10

1 g = 40 pellet

nincs korlátozás

A csapadékos és meleg nyarunk kedvezett a kórokozó gombák terjedésének. Gyepen, rózsán, mahónián és pl. az örökzöld orbáncfüvön is küzdöttünk a rozsdagombákkal és szinte mindegyik dísznövényünkön terjedt a lisztharmat. (Köszönöm dr. Maráczi László visszajelzését! A lisztharmatra valóban fogékony borbolya helyett véletlenül borókát írtam az előző levelemben.)

Talán a legféltettebb közterületi fánk a vadgesztenye, melynek a lisztharmata főleg a lehullott levelekben telel át, hasonlóan a levélbarnulást okozó guignardia gombához, melynek a tünetét gyakran összetévesztik az aknázómoly kárképével. De míg a moly aknái dupla falúak, ürülékkel teleszórtak és gyakran az élő hernyó is megtalálható bennük, addig a gomba által okozott foltok kicsit szabályosabbak, levélértől-levélérig terjednek és ezeket nem lehet „felnyitni”. A fényképen mindkét gomba tünetét láthatják, augusztus 24-én fotóztam Dégen. Tehát ahol tavaszig nem tudják biztosan összeszedni és megsemmisíteni a lehullott leveleket, ott még érdemes permetezni (amennyiben engedi a költségvetés…). A lisztharmat ellen most két felszívódó és két kéntartalmú kontakt készítmény közül is választhatnak, a guignardia ellen pedig a réztartalmú gombaölőkkel védekezhetnek. Ezekkel a kezelésekkel már a jövő évi lombot védik!

► Az országos csapdahálózatunkban a selyemfényű puszpángmolynak rajzik az a nemzedéke – pl. az ELTE Füvészkertben vagy a székesfehérvári megfigyelő ponton – melynek lárvái még ősszel tarrá rághatják a bokrokat. Ezek a kisméretű hernyók telelnek majd át a levélkékből szőtt hernyófészkekben. Kora tavasszal majd innen indítják a kártételüket. Befejezik az őszi „vacsorájukat”, lerágják az épen maradt és a frissen kihajtott leveleket. Tehát késő őszig és folyamatosan figyelni kell a hernyókra! A tojásokból kikelő a lárvákat a bokrok belsejében lehet majd megtalálni, és ekkor kell indítani a védekezést is. Nagy nyomással a sövények, bokrok belsejébe kell bejuttatni a rovarölő szert. Ahol nem találnak sok hernyót, ott nem kell permetezni, mert a hernyófészkek kicsipkedésével is megvédhetik a puszpángot.

Mi november közepéig követjük a rajzásukat a hálózatunkban, érdemes szerdánként rákattintani a táblázatra. Úgy látom, hogy egy kis odafigyeléssel meg lehet védeni a buxusokat és még sokáig szépen díszítenek. A fotó a szlovákiai Fürön, a Château Rúbaň borászatban készült július 21-én.

agrotrend.hu / Zsigó György, Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés