Ezért nem érik be a szeder és a málna termése

Zsigó György növényorvos tanácsai. A szeder gubacsatka okozhat olyan tüneteket, amelyek hasonlítanak a klímaváltozás okozta elváltozásokra, mind a szeder, mind a málna esetén, amikor azt látjuk, hogy egyes termésrészek nem érnek be, hanem csak pirosak maradnak. Ennek előidézője a szeder gubacsatka, amely ellen a lemosó permetezés jelentheti a védelmet majd jövő tavasszal, rügypattanás idején. Most, érési időben az atkák ellen nem tudunk hatékonyan védekezni, a hosszú élelmezés egészségügyi várakozási idejű szerek ezt nem teszik lehetővé. Ezt fejtjük ki bővebben.

A talajban lévő tápanyagok nagyon fontosak: a szeder káliumigényes növény, ám a kálium-klorid műtrágya jelentős mennyiségben tartalmaz klórt, amely gyökérpusztító hatású, és kizárólag a növények nyugalmi állapotában, tehát késő ősszel, illetve télen szabad kijuttatni a kálium-kloridot. Ezzel szemben a kálium-szulfát hatóanyagú műtrágya a vegetáció során is kijuttatható, mert nincs benne klór. A kozmikus forróság és a magas UV/B sugárzás is károkat okozott idén a szeder gyümölcsökben, növényekben: a rendkívüli légszárazsággal, és az aszállyal együtt. Az egyenetlen csapadék eloszlás következtében, aszályos periódusok alakultak ki. A meteorológusok azt mondták, hogy az utolsó 30 év hőmérsékleti átlagával szemben is +1 fokkal volt magasabb az idei átlaghőmérséklet.

Fotó: MegLearner / Pixabay

De visszatérve: a szeder gubacsatka nevű kártevő a málnán és a szedren ugyanazt a tünetet képes előidézni. Tavasszal a lemosó permetezéssel tudunk ellene védekezni a szokásos olajos-kénes készítményekkel, valamint virágzás és gyümölcsérés között még atkaölő szerrel oda lehet neki csapni. Előzőleg meg kell nézni, hogy mely szerek engedélyezettek, most már nem tudjuk ilyenkor használni, mert 28 napos várakozási időszakok is vannak közöttük és már elbújtak a terméseknél ezek a kártevők. Az a nehezebb kérdés, hogy miért nem érik be a szeder? Ebben az esetben nem kártevőre és nem gombára kell gondolni, hanem a tápellátottsággal lehetnek gondok. A gyakori öntözés mellett tudni kell róla, hogy kifejezetten tápigényes mindkét gyümölcs, de a nagy zöld tömeg miatt a folyamatos tápanyag utánpótlásra is gondolni kell.

Annak ellenére, hogy például megkapta a káliumban dús tápanyagot a bokor, utána is felmerül még, hogy nem használtunk-e nagy mennyiségben klór tartalmú műtrágyát. Ugyanis az összes bogyós gyümölcs nagyon érzékeny az ilyen szerre, tehát mindig valamilyen másféle változatban kellene használni a nitrogént, a foszfort és főleg a káliumot. Ha ennek ellenére sem érik be egységesen a gyümölcs, akkor valamilyen élettani jelenség állhat a háttérben. Egy talajvizsgálat kiderítheti azt, hogy akár klórral lehet mérgezve a talaj, esetleg valaminek a hiánya mutatkozik meg, amit pár ezer forintos vizsgálattal évente érdemes elvégezni, s ennek megfelelően már optimális tápanyag utánpótlást lehet végezni.

agrotrend.hu / Növényvédőszer.hu – Zsigó György