Átlagos volt az idei dinnyetermés

– Ekkor egy időre – a kánikula miatt – a piacon egyszerre megjelenő termékek miatt visszaestek a felvásárlási árak – hangsúlyozták a NAK-nál. – Ettől eltekintve azonban a szezon elején és végén elfogadható árakon tudták értékesíteni a dinnyét a termelők.

Forrás: pixabay.com

A görögdinnye piacán augusztustól kereslet alakult ki

Augusztus elejétől már keresleti piac alakult ki, az idénynek a szeptember elején érkezett jelentős lehűlés vetett véget. A termelők közepes évet zártak, a belföldi piac eladásai nem erősödtek, de az exportpiacokon bővülés mutatkozott.

Az agárkamaránál közölték, az előzetes adatok alapján éves szinten 10-15 százalékkal, mintegy 3300 hektárra nőtt idén a görögdinnye területe hazánkban. A sárgadinnye esetében is hasonló arányú volt a bővülés. Ezt a növényt 440 hektáron termesztették az országban.

• Görögdinnyéből több mint 150 ezer tonnát,
• sárgadinnyéből 13 ezer tonnát takarítottak be a gazdák.

További problémát jelent a munkaerő hiánya, amire megoldást kell találniuk a gazdálkodóknak. A termelőknek továbbá szem előtt kell tartaniuk, hogy folyamatosan változik a kereslet, évről évre nő az igény a kisebb méretű és a magszegény dinnyék iránt.

Rossz szájízzel nem mehet el senki a csabai piacon lévő standjától

Mochnács György hangsúlyozta, a kisebb dinnyéknek más a hússzerkezetük, mint a kisebb súlyú, tömörebb gyümölcsöknek. Valóban egyre nagyobb a kereslet Békésben a magszegény görögök iránt, aztán a vásárlók többsége visszatér ahhoz a gyümölcshöz, amit megszokott, ízlik neki és elégedett a minőségével.

Ahogy Mochnács György  fogalmazott, egy a lényeg, rossz szájízzel nem mehet el tőle senki a békéscsabai piacon lévő standjától.

Tíz kiló körül alakul az éves dinnyefogyasztás

A NAK-nál közölték, a dinnyetermelők várakozásai szerint jövőre további 5-7 százalékkal növekedhet a termőterület. A többlettermésre azonban egyelőre külföldön kell vevőt találni, a belföldi piacon fogyasztásösztönző kampánnyal és a fajtaválaszték bővítésével (főképp kisebb méretű és magszegény dinnyékkel) növelhető a jelenlegi, évi 10 kg körüli egy főre eső dinnyefogyasztás.

– Kedvező, hogy hazánk korábbi meghatározó exportpiacain – például Németországban, Lengyelországban és Csehországban – élénkült a kereslet a magyar dinnye iránt – ecsetelték a kamaránál. – Ennek oka, hogy a mediterrán területeket is fokozottan érinti a klímaváltozás, és a szállítási költségek is jelentősen növekedtek, így ezekbe az országba egyre drágábban jut el a dinnye Dél-Európából.

A Spanyolországot sújtó esőzések és az olaszországi aszály miatt egyelőre kérdéses, hogy jövőre mekkora dinnyetermésre lehet számítani a kontinens déli részén. Emiatt a kereskedők is több a beszerzési forrást keresnek, így a magyar dinnye számára is piaci lehetőségek nyílhatnak, ha a keresletnek megfelelő típusú dinnyét termesztenek a gazdák.

agrotrend.hu / beol.hu