A városi növénynemesítésnek messze nem csak az esztétikum a jelentősége

A települések, kiemelten a városok több szinten hatnak a növényzetre, mely megjelenik a magasabb hőmérsékletben, vízhiányban, szennyezőanyagok nagy arányában is, de ezek a negatívumok a településen élők számára is komoly problémát jelentenek. Ezek kezeléséhez fontos felismernünk a növények szerepét a tapasztalható és mérhető negatív hatások enyhítésében, melyhez hozzájárul a funkcionális zöldterületek fejlesztése.

Ilyennek számít például a tetőkertek, zöldhomlokzatok vagy hagyományos fákkal szegélyezett utcák, parkok vagy virágágyások, de az esőkertek, szárazkertek létesítése is. Ez azt vetíti előre, hogy egy fenntartható, holisztikus szemléletű várostervezési gyakorlatra van szükség, mely az urbanizáció és a növényzet összefonódó kihívásait együttes kezelésére törekszik, ami pozitív hatást gyakorolhat a biodiverzitásra, a szennyezőanyagok mennyiségére, a lakosság jóllétére egyaránt.
Ez a gyakorlat magában foglalja az őshonos növényfajok megőrzését és felhasználását, továbbá az új, a változásokra jól reagáló dísznövényfajták alkalmazását és azok nemesítését is.

A dísznövénynemesítés nélkülözhetetlen az urbanizáció kihívásaival szemben, mivel olyan fenntartható megoldásokatbiztosítanak, amelyek mind a környezet, mind az emberi társadalom számára előnyösek. A biológiai sokféleség megőrzésének előtérbe helyezésével, a városi zöldterületek növelésével és az emberi jóllét előmozdításával a dísznövénynemesítés hozzájárul az ellenálló és élettel teli, zöld és fenntartható városok fejlesztéséhez.

A fenntartható dísznövényalkalmazás fontos fajtája lehet a Rudbeckia hirta
(fotó: Horotán Katalin)

Régiből új: Nem elég, ha csak díszít

A fenntartható dísznövénytermesztés és felhasználás csakis abban az esetben egyeztethető össze az éghajlatváltozással, amennyiben ellenálló, magas hozamú, dekoratív, hosszan virágzó fajtákat alkalmazunk, mint korábban. A borzas kúpvirág (Rudbeckia hirta) erre egy jó példa, mely az új nemesítési irányvonalat is megmutatja, hiszen népszerű fajnak számít a városi zöldfelület gazdálkodásban.

Azonban ma Magyarországon ma több, mint 10 hazai fajtája közül egyik sem alkalmazható biztonsággal, mivel 40-50 éves fajtákról van szó, melyek nem tudják felvenni a harcot a környezet jelenlegi változásaival.

Ezek közül a fajták közül a ’Mackó’, az ’Aranyálom’, a ’Kokárdás’, a ’Sárgarigó’, az ’Őszifény’ számos városban fellelhetők, nemesítőjük pedig nem más, mint Dr. Kováts Zoltán. Nemesítésük idejében nem voltak jellemző a jelenlegi években tapasztalható nyári aszály, a több hétig tartó hőhullámok, valamint bizonyos betegségek sem károsították a növényeket. A környezeti igényeken és tűrőképességen túl egy másik tényező is szerepet játszik a nemesítésben, ez pedig a piaci igények kielégítésnek problémaköre, hiszen nem csupán ellenálló, hanem kompakt, sok virággal rendelkező, különleges virágszínű-, vagy virágformájú változatokat részesíti előnyben, ezeket az igényeket ezek a fajták nem tudják kielégíteni.

A Rudbeckia hirta fajtái kedveltek a zöldfelület alkalmazásban
(fotó: Kisvarga Szilvia)

Annak érdekében, hogy a régi fajtákat megőrizzük, de a piaci igényeket is kielégítsük, újak nemesítésére van szükség, melyek alapját a már meglévő, történelminek is nevezhető fajták adják. A nemesítés módját tekintve a klasszikus keresztezéses és szelekciós nemesítési módszerek célravezetők, azonban költségesek és időigényesek, így fenn áll a kockázata, hogy mire megszületik egy fajta, addigra már kevésbé lesz alkalmas a zöldfelületi alkalmazásra.
Ennek kivédésére a régóta alkalmazott, úgynevezett mutációs nemesítési módok is alkalmazhatóak, melyek nagy változatosságot biztosítanak rövidebb időn belül.
Ehhez a kúpvirág példájánál maradva a Rudbeckia hirta ’Őszifény’ fajta került alkalmazásra, mely szelekciós nemesítéssel előállított törzseit gamma-sugárral kezelték, így növelve az egyedi fenotípusos tulajdonságok megjelenésének esélyét.

A sugárzás alkalmazása mutációkat indukál a növényekben, ígynövelhető a növényfajok genetikai variabilitása azáltal, hogy a sugárzás olyan kívánt tulajdonságokat válthatnak ki, amelyeket alapvetően nem tartalmaz a kiindulási növényanyag.

Az ionizáló sugárzás, például a röntgen-, gamma- és neutronsugarak károsíthatják a genetikai anyagot, és fenotípusos változásokhoz vezethetnek, amelyekkel új dísznövényfajták állíthatók elő.

Agrotrend.hu/ novenyvedoszer.hu