A korábbinál kiegyensúlyozottabb diótermés várható az idén

Jó termésben bíznak idén a hazai dióültetvényeken gazdálkodók. A múlt évi aszály után a termés mennyiségében és minőségében is jelentős előrelépés várható. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) szerint a piaci viszonyok ugyanakkor nem ilyen kedvezőek. A tengerentúli dióval nehezen tudja tartani a versenyt a hazai áru. A termesztés hatékonyságának növelése érdekében elengedhetetlen a termesztéstechnológia fejlesztése és a művelési rendszerek korszerűsítése – jelent meg a NAK és a FruitVeB közös közleményében.

Bizakodóak a hazai diótermesztő gazdák, a tavalyi aszályos évet követően az idén közepesnél jobb termés várható. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint összességében mennyiségben és minőségben is remek termés várható az idén, bár több termesztőkörzetben érezteti hatását a tavalyi extrém aszály, ami a gyengébb virágzás okán a közepes, vagy helyenként akár annál is gyengébb termésben ölt testet.

Somogyban – ahol mintegy 618 hektáron foglalkoznak diótermesztéssel – már megkezdődött a betakarítás. Az első tapasztalatok szerint a gyümölcsméret, a beltartalom (kitelt gerezdek) és a színeződés (szép világosbarna) is jónak mondható. A sok eső azonban egyben növényvédelmi problémákat is okozott. Lengyeltótiban közepes termést várnak jó méret és minőség mellett. A dióburok-fúrólégy nagyüzemi körülmények között nem okozott gondot, de a baktériumos fertőzésekkel meg kellett küzdeni, amiben az egyre szűkülő szerválaszték sem segítette a termelők munkáját.

Fotó: Pixabay

A hazai 9408 hektáros diótermő terület csaknem fele Szabolcsban található (4489 ha). A tavaszi fagyok megkímélték a szabolcsi ültetvényeket és a dióburok-fúrólégy sem okozott kárt az árutermelő ültetvényeken. A bakteriális betegségek a sok csapadék miatt jelen voltak ugyan, de fegyelmezett növényvédelemmel kivédhetőnek bizonyultak. A gyümölcsméret kedvezően alakul, különösen a tavalyi apróbb termést követően.

Vas vármegyében összesen 277 ha dióültetvényt tartanak számom, a tavaszi fagyok ott sem okoztak gondot ebben az évben. A csapadékos tavasz és nyár miatt szépen ki tudtak telni a termések a csonthéj kialakulásáig. Így amellett, hogy rengeteg dió van a fákon, a méretük is nagynak mondható. Mivel ebben a vármegyében szervezett növényvédelemmel úrrá tudtak lenni a bakteriális fertőzéseken, ezért nagyüzemi körülmények között egészen biztos, hogy kiváló termés várható. A szórványdiósokban nem ilyen fényes a helyzet, a sok csapadék miatt a Xanthomonas és a dióburok-fúrólégy befeketítette a diót.

Miközben az idei terméssel elégedettek lehetnek a gazdák, a piaci viszonyok korántsem alakulnak kedvezően. Az ismeretlen eredetű és megkérdőjelezhető minőségű ukrán és moldáv dióbél komoly gondot jelent a hazai termelőknek. A külföldi, egyértelműen rosszabb és egyenetlenebb minőségű, napon szárított, potenciálisan szermaradékokat tartalmazó dióbél minden évben alaposan lenyomja a hazai dióárakat. A nyers héjas dió, valamint a szárított, osztályozott héjas dió termelői ára nagyot esett az elmúlt két évben. A minőségi alapú megkülönböztethetőség elérése ugyanakkor jelentősen javíthatna a hazai termék elismertségén, és építené a fogyasztói bizalmat is.

A dióbél mellett héjas dióval is találkozhatnak a fogyasztók. A nagy áruházláncok pultjain szinte egész évben megtalálható a csonthéjas gyümölcs. Az európai áruházláncokba május óta érkezik a chilei és ausztrál héjas dió, november végén pedig a kaliforniai dió színesíti a kínálatot, de időről-időre megjelennek kínai tételek is az európai kiskereskedelmi láncokban.

A NAK és a FruitVeB szerint komoly fenyegetést jelent az európai piacok szűkülése a tengerentúli versenytársak megjelenése miatt, akik ráadásul nagyon gyorsan, az utóbbi 10-15 évben fejlesztették fel európai eladásaikat. Míg korábban az európai láncoknál voltak olyan tenderkiírások, amelyek kifejezetten magyar dió beszerzését irányozták elő – részben jó minősége, részben előnyös szezonalitása miatt –, ennek azonban mára nincs nyoma a kereskedőknél. A chilei és az ausztrál dió kiszorította a magyar terményt az áruházláncokból. Ennek oka, hogy a magyar dió elveszítette versenyképességét a szintén korán a piacra érkező chilei és ausztrál dióval szemben. Ez pedig nemcsak a külföldi boltokra, hanem a hazánkban működő üzletláncokra is igaz.

A versenyképességünk javítása érdekében rövid időn belül jelentősen, hektáronként 4 tonnára kellene emelni a hazai nagyüzemi termésátlagokat. A termesztés hatékonyságának növelése érdekében elengedhetetlen a termesztéstechnológia fejlesztése, a művelési rendszer korszerűsítése, elsősorban jobban kezelhető koronaforma kialakítása, mellyel a növényvédelem problémái az egyébként jellemző sűrű koronában problémamentesen megoldható. A kisebb koronaforma és a rendszeres metszés a termőrészek megújulását is folyamatossá teszi, mellyel a diósokra szintén jellemző felkopaszodás, és a termőrészek elöregedése is mérsékelhető.

A termelők nagyon hasznosnak tartják az ültetvénytelepítési, öntözési és a gépbeszerzési támogatásokat, amelyek az előző években sokat segítettek a magas színvonalon termelni szándékozó gazdáknak az ültetvények modernizálásában, valamint a postharvest és termék-előkészítési műveletek gépesítésében.

A NAK és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal dió fajtabemutatóval is igyekszik javítani a termelés hatékonyságát. A Zala vármegyei Pölöske – Aliz majorban tartott eseményen szóba esett többek közt a drónos növényvédelem szabályairól, a dió növényvédelmének üzemi tapasztalatairól, a metszési technológiákról és a diópiaci helyzetről is.

agrotrend.hu / NAK