A dióültetvények és az agrártámogatások kihívásai

A dió termőterülete jelentősen növekedett az elmúlt években, de ezzel nem járt együtt a jövedelmezőségi szint javulása. Ennek hátterében az áll, hogy sokan csak a támogatások igénylése céljából telepítettek ültetvényt, mivel a diónak alacsony a beruházási és fenntartási költsége. Erről még tavaly számoltunk be azzal összefüggésben, hogy iparággá vált: már csak azért tartanak fent ültetvényt, hogy a támogatásokat felvegyék érte. Sőt, a legújabb gyakorlat szerint kimondottan azért telepítenek ültetvénynek látszó objektumot, hogy arra támogatást lehessen igényelni. És ez nem csak az említett dióra igaz.

Forrás: pixabay.com

 Az ültetvénytelepítési támogatásokat arra találták ki, hogy piac és versenyképes legyen az ezeket a forrásokat felhasználó gazda és vele együtt a magyar zöldség és gyümölcs ágazat. Vannak azonban olyan termelők, akik csak a megszerezhető pénz miatt veszik fel a támogatást. Az ökológia átállás támogatása nagyon magas, hektáronként 600-700 ezer forint, de az AKG támogatások sem rosszak a 200 és 400 ezer forint közötti hektáronkénti összegükkel. Apáti Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy ha valaki néhány száz hektáron dió ültetvényt telepít és jelentkezik az ökológiai átállási programba, akkor azért 700 ezer forint támogatás jár. Ebből 200 ezerbe kerül az ültetvény szinten tartása és félmillió forint a profit hektáronként. Nincs az a szántóföldi kultúra, ami félmillió profitot hozna hektáronként ilyen kevés munkával és kevés tudással -tette hozzá.

A szakmaközi szervezet azért is fordult a nyilvánossághoz, hogy rávilágítson a szomorú tényre: a hazai 80 ezer hektárnyi gyümölcsültetvény fele versenyképtelen, mert korszerűtlen és elöregedett fajtákat, művelési rendszereket és termesztési technológiákat alkalmaznak a tulajdonosok. Ezt a megközelítőleg 40 ezer hektár idejét múlt ültetvényt cipeli a hátán a szakma 15-20 éve. Ezeket az ültetvényeket döntően a közvetlen normatív, tehát terület alapon járó támogatások tartották fent a múltban is, valamint az egységes kérelemben igényelhető alaptámogatások. Alapvetően ez volt a profit, ami egy zsákutca. A FruitVeb szerint ez visszahúzza a magyar agráriumot.

-Ezekre az ültetvényekre jellemző, hogy nagyon keveset fordítanak rájuk, de még ennek ellenére is lesz valamennyi termés, hiszen egy gyümölcsfa akkor is képes termést hozni, ha nem részesül kellő gondozásban. Az már egy másik kérdés, hogy ha egy ilyen ültetvény nem kapja meg ezt a törődést, akkor az piaci alapon nem versenyképes. Ma azok az ültetvények versenyképesek, amelyekből kihozzuk a genetikai adottságokból adódó maximális eredményt. A nem öntözött, nem műtrágyázott, a növényvédő szerrel nem ellátott ültetvény kevés termést hoz -összegezte Apáti Ferenc.

Ez a termés arra elég, hogy a szerény ráfordításokat finanszírozzunk belőle, és ami maradt tiszta profitként, az a támogatás. De az nagyon rossz gondolkodás, ha a gazdálkodás célja a támogatások lehívása, vagy rosszabb esetben lenyúlása, az ültetvénynek látszó objektum fenntartása, nem pedig a profit, illetve annak a maximalizálása.

A visszaélésekre egyébként elsőként a FruitVeb hívta fel az Agrártárca figyelmét. A minisztériumhoz a tavaly kiírt ültetvénytelepítési támogatásra számos, szakmailag és gazdaságilag sem megalapozott támogatási kérelem érkezett. Sok gazdálkodó olyan ültetvénykultúrákat kívánt az AKG és ökológiai támogatásba bevonni, amelyek mögül hiányzott a piaci megalapozottság, és ezáltal feltételezhető, hogy nem a valós termelési tevékenység volt a célja a telepítésnek.

A szaktárca azt kívánja elérni, hogy a valódi gazdálkodók védelme és a források megfelelő felhasználása érdekében ezek a kérelmek egyáltalán ne kapjanak támogatást, illetve a lehető legszigorúbb támogatási és hatósági ellenőrzésekben részesüljenek az ültetvények.

agrotrend.hu / Növényvédőszer.hu