Egységes fellépés a burgonyatermesztők helyzetének javítása érdekében

A burgonyatermesztés kilátásai és feltételei továbbra sem kedvezők idehaza. Ha az okokat vesszük sorra, akkor egészen az uniós csatlakozásig kell visszatekinteni, amikor a lengyel burgonya elárasztotta országunkat és nagyon lenyomta az árakat. Bár már azelőtt a holland burgonya nehezítette a gazdálkodók mindennapjait, amikor ugyan féláron lehetett kapni a hazaihoz képest, de a minősége miatt étkezésre alkalmatlan volt a nagy része. Ha egy nagy ugrással napjaink lehetőségeit vesszük sorra, akkor jelenleg a klímaváltozás nehezíti a terméskilátásokat, ugyanis a tartósan 30 fok feletti hőmérsékleten nem érzi jól magát a burgonya.

Az igencsak korai, március eleji ültetés nem okozott gondot a fejlődésében, de mivel víz kell a növekedéséhez, ezért ez a szárazság alapjaiban határozza meg a termés mennyiségét. Az ország nagy részén az utóbbi években elvégezték a termelők az öntözésfejlesztést, viszont a légköri aszállyal nem bírnak a mikroszórófejes rendszerek sem. Tehát 30 fok felett inkább a túlélésért küzd a növény, nem pedig a gumó növekedéséért. Mint kiderült, Lengyelországban az uniós csatlakozás előtt is és azt követően egészen napjainkig is támogatják a burgonyatermesztést, de ezt már felismerték a románok is. Ezért tudják a lengyel termelők elárasztani mind a mai napig Magyarországot a burgonyájukkal.

Forrás: pixabay.com

Szabó Lajos, a Bács Gazda Coop tulajdonosa szerint a külföldről származó fajták továbbra is alapjaiban határozzák meg a hazai körülményeket, a nemesítésben igen előrébb tartanak, mint mi. Mint mondja, az lenne szerencsés, ha idehaza az étkezési burgonyát helyeznék előtérbe a fogyasztók. Ebből a szempontból a keszthelyi fajták valóban jók és több új nemesítésüket ismerik a termesztők.

“A hazai ültetvényeken a felújítás és a korszerűsítés nem megfelelő mértékű, a gazdák nem ültetnek minden évben fémzárolt vetőburgonyát, a magyar fajták előállítása pedig a mennyiséget tekintve nem akkora, hogy fedezni tudja ezt a mostani igényt. Ezért van sajnos szükség külföldi fajtákra és onnan származó vetőburgonyára, így mindannyian azt szeretnénk, hogy minél több magyar fajta legyen, amelyhez nagyon átgondolt támogatási rendszer kellene.”

-foglalta össze Szabó Lajos.

A burgonyával öntözött területek aránya eléri a hatvan-hetven százalékot. Ezzel a szinttel már felveheti a versenyt a hazai termék a külföldről beáramló burgonyával szemben. Nem vezet ezért mostantól kezdve sehová az a gondolkodás, hogy a termelés helyett inkább külföldről szereznék be a gazdálkodók a burgonyát. Nem az éghajlati tényezőkkel van probléma, hanem a közgazdasági környezettel: annyira szervezetlen ugyanis az ágazat, hogy mindenki egyénileg próbálja továbbra is elképzelni az életét. Ezt elemezte részletesen érdeklődésünkre a szakértő, dr. Polgár Zsolt, a Keszthelyi Burgonyakutató Központ igazgatója.

Mint mondta, több évtizede létező gyakorlat ez, ezért az összefogásra ezután sem mutatkozik lehetőség. Holott egységesen kellene fellépni a multinacionális cégekkel szemben, amelyek száz százalékban uralják a kistermelői forgalmazását az étkezési burgonyának. Vagyis: egységes mennyiség és minőség nélkül nem lehet fellépni velük szemben. Ők könnyedén kihasználják a kisebb termelői kapacitással rendelkező réteget, amely nálunk nagyon jellemző.

agrotrend.hu / Növényvédőszer