Csökkenő burgonyatermelés, növekvő import

A csökkenés okai között a klímaváltozás, a szigorodó uniós növényvédelmi szabályozás, valamint a fogyasztói szokások változása is szerepelnek. Az ágazat hazai fellendítéséhez korszerűsített öntözésre, jobb tárolási megoldásokra, a termelési eszközpark fejlesztésére lenne szükség. Emellett annak a felismerésére, hogy egyre nagyobb szerepet kapnak az értékesítésben a kiskereskedelmi láncok, ezért a termelőknek komoly erőfeszítéseket kellene tenniük azért, hogy ezek partnereivé válhassanak.

A KSH adatai alapján a hazai burgonyafogyasztás 2005-ben még fejenként 66,8 kilogramm volt, ami 2010-re 60,5 kilogrammra csökkent, majd 2017-ben érte el mélypontját 57,1 kilogrammal, azóta pedig 60 kilogramm körüli szinten stabilizálódott. Magyarország fogyasztása továbbra is elmarad az EU27 átlagától, és a legalacsonyabb a V4-országok között. A termelés is jelentős visszaesést mutatott: míg 1960-ban még 3 millió tonna burgonya termett, addig a 2000-es évek elejére ez 700-800 ezer tonnára zsugorodott. Ahogy korábban az Agrárszektor megírta, a termelés csökkenése összefüggésben van a klímaváltozás tényével, hiszen a burgonya a hűvösebb, csapadékosabb környezetet kedveli. Nehezíti a termelők dolgát az is, hogy az EU hatóanyag-kivonásai miatt a burgonya növényvédelme az utóbbi években nehezebbé vált.

Hol tart most a burgonya termesztése Magyarországon?

Kulich Éva, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács sajtóreferense is arról számolt be az Agrárszektornak, hogy a 2024-es év terméshozamok szempontjából szinte mindenkinél jobb volt, mint az azt megelőző évben. A tavaszi ültetések Magyarországon és Európában is időben és megfelelő, jó nedvességtartalmú talajokba történtek, valamint vetőmagok is jó minőségűek voltak. Ami a terméseredményeket illeti, ott már voltak különbségek az ágazat egyes szereplői között. A szakember elmondta, hogy Magyarországon a hozamok jók lettek, a minőség viszont nem. Ennek egyik oka, hogy egyre komolyabban jelentkeznek a több fontos talajfertőtlenítőt és növényvédő szert érintő az uniós hatóanyag-kivonások hatásai. Az is fontos tényező, hogy a klímaváltozás hatására a hazai éghajlat egyre kevésbé alkalmas a burgonya termesztésére: ez a kultúra ugyanis a hűvösebb időjárást és talajokat kedveli, az elmúlt években pedig mind több és több forró, aszályos időszakot tapasztalhattunk. Ebből kifolyólag csak öntözéssel lehet termeszteni a burgonyát, ami jellemzően felülről történik, a talajokat már nem éri el, ám így az egyébként is felmelegedett talajok miatt felerősödik a párolgás, és a növények lombozata alatt egy meleg, párás klíma alakul ki, ami kedvez a gombás betegségek (fitoflóra, rizotónia) kialakulásának. Magyarországon a talajnedvesség pótlása már nem megoldható augusztusban, így fenti okokból kialakult a fitoflóra-szennyeződés bemosódik a talajba, és meg tudja fertőzni a gumókat, különösen, ha azok a betakarítás során megsérülnek. A Burgonya Terméktanács sajtóreferense elmondta, hogy 2024 augusztusában a csapadékos időjárás is komoly problémákat itthon, és erős varasodás is volt.

„Ebből kifolyólag hektáronként 35-38 tonnás hozamok voltak, ami még megfelelő lett volna, ám a fenti okok miatt a minőséggel komoly problémák voltak. A termés fele több gazdálkodónál sem volt étkezési burgonyának minősíthető “– ismertette Kulich Éva.

Van-e elegendő burgonya?

A szakember beszélt arról is, hogy a tavalyi év valamennyi nagyobb európai termelő országban hasonlóan alakult. A kezdeti gyöngélkedés ellenére végül mind a franciáknál, mind a hollandoknál meglett a várt hozam. Még úgy is, hogy a németeknél – és a hollandoknál – a betakarítási időszakban nagy esőzések voltak, emiatt maradtak a földben tételek, vagy olyan sárosan érkeztek be, hogy azokat már nem lehetett lemosni. Ennek ellenére a németek és a hollandok is azt a hozamot kapták, amit vártak. Kulich Éva szerint összességében kijelenthető, hogy nincsenek ellátási problémák Nyugat-Európában, a készletek ki fogják bírni a szezon végéig.

„Ami minket illet, a hazai készletek február közepéig tartottak ki, vagyis most kezdünk el átállni az importra. Magyarországra főleg francia tételek jönnek be, illetve, kisebb mennyiségben Németországból is importálunk”– tette hozzá Kulich Éva.

Mi várható az idei évben?

A szakember szerint az előző évek negatív tendenciái – a vetésterület csökkenése és a fogyasztás visszaesése után – 2024-ben elkezdődött egyfajta kommunikáció a burgonya önellátását illetően. Nagy István agrárminiszter már 2023-ban is arról beszélt, hogy erősíteni kell az önellátási szintet Magyarországon, és mivel abban az évben jó árbevételt lehetett elérni a burgonyával, ezért tavaly körülbelül 300-400 hektárral nőtt a vetési terület. Ami még fontosabb, hogy ez nemcsak a korai időszakban volt érezhető, hanem a szezon végén is.

Kulich Éva szerint ugyanakkor rövidtávon, 5-10 év alatt nem lehet érdemi javulást elérni az önellátási szintben, erre komolyabb erőfeszítések kellenek. Az utóbbi időszakban érdekes módon épp a koronavírus-járvány volt az, ami „segített” a hazai ágazatnak, ugyanis ekkor egyfajta reflektorfénybe került a burgonya: ha ugyanis olyan a helyzet, hogy valamiből hiány alakulhat ki, akkor arra jobban ráirányul a figyelem. Így került be a köztudatba az, hogy az elmúlt 5-10 évben 15 ezer hektárról 6 ezerre esett vissza a vetésterület. Figyelmet kapott az a tény is, hogy az éghajlati viszonyok változása miatt, és mert nem voltak az öntözést és a tárolást támogató pályázatok, ezért egyre többen hagytak fel a termesztésével. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a tárolási kapacitáshiány a kései vetésű, tárolható burgonyát érintette főként, és emiatt nőtt meg az import aránya itthon.

„Az új KAP-ciklusban viszont a fókuszba került a burgonya, ugyanis egyértelművé vált az is, hogy Magyarországon nem lehet öntözés nélkül nagyobb mennyiségben burgonyát termeszteni “– mutatott rá Kulich Éva.

További problémát jelentett a kiszámíthatatlan árazás, illetve a burgonyára 2022 novemberétől 2023 augusztusáig kiterjesztett élelmiszerárstop is. Ezek jelentősen visszafogták a termesztési kedvet itthon. Most azonban történtek szervezeti lépések és elindult a kommunikáció a csökkenés megállítást illetően, és a 2024/2025-ös szezonban további lépések várhatóak ezen a téren. Kulich Éva elmondta, hogy az Agrárminisztérium részéről fokozott érdeklődést és támogatást tapasztalnak, tavaly megtartották itthon az első ágazati konferenciát, amit idén májusban meg fognak ismételni. A szakember szerint meg kell értetni a gazdákkal, hogy az ágazatnak széleskörű összefogásra van szüksége, és kommunikálni kell azt is, hogy nem elég elültetni és megtermelni a burgonyát, arra is hangsúlyt kell helyezni, hogy hogyan, milyen módon lesz ez értékesítve a kiskereskedelmi forgalomban.

Az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács sajtóreferense szerint ugyanis a nagybani értékesítés visszaszorulóban van, viszont a kiskereskedelmi hálózatok szerepe jelentős növekedést mutatott 2024-ben az előző évhez képest. Ezek a hálózatok azonban komoly minőségbiztosítási rendszereket üzemeltetnek, és ezt várják el a termelőktől is, az ültetéstől kezdve a betakarításon és a csomagoláson át, egészen a szállításig. Kulich Éva szerint a termelőknek azt kell belátniuk, hogy csatlakozniuk kell ezekhez a minőségbiztosítási rendszerekhez, mert csak úgy tudnak eredményesen értékesíteni, ha ezeknek a kiskereskedelmi láncoknak a partnerei lesznek. Emellett tudatosítani kell a gazdákban, hogy a kereskedelemnek a kései burgonyára van nagyobb szüksége.

„Az ültetési időszak közeledtével komoly érdeklődés mutatkozik itthon a burgonya vetőmag iránt, és összességében megfelelő mennyiségű, jó alapanyaggal rendelkeznek a partnereik. Amiből kicsit kevesebb van, abból is csak azért, mert nagyobb kereslet mutatkozik rá. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy az idei évben várhatóan megint növekedni fog a burgonya vetésterülete Magyarországon “– közölte Kulich Éva.

agrotrend.hu / OTP Agrár