Az Európai Unió növényi fehérjehiányának csökkentése

Az európai szántóföldi növénytermesztés ágazata 2023-24-ben 64 millió tonna nyersfehérjét állított elő. Ennek legnagyobb része tömegtakarmányból származik, amit a gabonafélék és az olajos magvak követnek. A száraz hüvelyesek mindössze 1,1 millió tonnát tesznek ki. Ez a mennyiség azonban nem fedezi az EU élelmiszer-, takarmány- és ipari szektorainak szükségleteit. A növényi fehérjehiány pótlására az Európai Unió (EU) növényi alapú termékeket importál, amelyek 19 millió tonna nyersfehérjét jelentenek. A Versailles-i nyilatkozatában az Európai Tanács felszólított az uniós növényi fehérje termelésének fokozására. Az Európai Bizottság négy adatlap formájában széles áttekintést ad ki az uniós növényi fehérje piacáról, amely a kínálattól és kereslettől a KAP beavatkozásokig és nemzeti kezdeményezésekig terjed.

Információk a fehérje kínálatról és keresletről az EU-ban

Az első adatlap az EU-ban előállított fehérje kínálatának és keresletének kulcsfontosságú aspektusait emeli ki. Az uniós növényi fehérje források közül a tömegtakarmány a fő fehérjeforrás, a repce pedig az EU-ban termesztett legfehérjedúsabb növény. Az EU ugyanakkor nagymértékben támaszkodik a szójabab és szójaliszt behozatalára. Az adatlap részletes adatokat tartalmaz az állatállomány fajonkénti takarmányhasználatáról és az importált növényi fehérjéktől való függőségükről, valamint a növényi fehérje átalakulásáról az állattenyésztés során.

Forrás: pixabay.com

KAP beavatkozások az EU növényi fehérje hiányának csökkentésére

A második adatlap a Közös Agrárpolitika (KAP) támogatásáról számol be, amely az EU növényi fehérje importfüggőségének csökkentését célozza. Bemutatja a hüvelyes növények helyzetét a KAP stratégiai terv szabályozásában, valamint a tagállamok által megfogalmazott támogatási okokat. A 20 KAP stratégiai terv összekapcsolt jövedelemtámogatást nyújt a fehérjenövények számára, ami az egyik fő módja a tagállamok ágazati támogatásának. Szinte minden tagállam tervezett legalább egy ökorendszert vagy Agrár-környezetvédelmi és Éghajlati kötelezettségvállalást a fehérjenövények bevonásának elősegítésére a szántóföldi rendszerekbe, tekintettel az éghajlati és környezeti előnyökre. Mindössze két tagállam élt az új lehetőséggel, hogy ágazati beavatkozásokat hajtson végre a fehérjenövények esetében.

A tagállamok kezdeményezései a fenntartható és ellenálló fehérjeellátás és kereslet érdekében

A harmadik adatlap több nemzeti és regionális kezdeményezést mutat be a fenntartható és ellenálló fehérjeellátás és kereslet fejlesztése érdekében. Az átmenet a fenntarthatóbb és ellenállóbb fehérjeellátási rendszerek felé összehangolt fellépést igényel minden kormányzati szinten, különböző szakpolitikai területeken és az ellátási lánc egészében. Az Európai Bizottság által 2023-ban indított felmérésből kiderült, hogy a legtöbb tagállam rendelkezik olyan kezdeményezésekkel, amelyek célja a fehérje élelmiszer- és takarmányfelhasználásának növelése, valamint az alternatív fehérjék használatának elősegítése. Számos tagállam az egész értékláncra és annak különböző szintjeire összpontosít.

Kutatás és innováció az EU növényi fehérje importfüggőségének csökkentésére

Ez az adatlap a fehérjeellátásra irányuló kutatást és innovációt tárgyalja. Az EU 2015 óta 644 millió eurót fektetett be 125 Horizon 2020 és Horizon Europe kutatási projektbe, hogy pótolja a hüvelyesek és fehérjék kutatási és innovációs hiányát. Ezek a projektek célja a versenyképes és fenntartható mezőgazdasági rendszerek és élelmiszerláncok fejlesztése, amelyek hozzájárulhatnak az EU növényi fehérje importfüggőségének csökkentéséhez. Vizsgálják továbbá a hüvelyesek és más fehérjedús növények termesztését, hogy javítsák a fehérjefelhasználás hatékonyságát az EU állattenyésztési ágazatában, és pótolják a hiányzó ismereteket az alternatív fehérjeforrások előállítása és felhasználása terén. Az EU emellett támogatja az Európai Innovációs Partnerség (EIP-AGRI) Működési Csoportokat és az EU KAP Hálózati Fókuszcsoportokat, amelyek fehérjenövények termesztésével, állatok táplálkozásával vagy alternatív fehérjékkel foglalkoznak.

Ezzel párhuzamosan az Egyesített Kutatóközpont vizsgálta azokat a hajtóerőket, potenciális szinergiákat és kompromisszumokat, amelyeket figyelembe kell venni egy fenntarthatóbb és ellenállóbb fehérjeellátási rendszer felé való elmozdulás során.

agrotrend.hu / Európai Bizottság