Az alkoholmentes bor nem bor

Hiába beszélnek egyre többet az alkoholtartalom nélküli borokról, mint a jövő fejlesztési irányáról, az ország egyik legismertebb borásza, a balatonfüredi Koczor Kálmán egyáltalán nem készítene ilyeneket, sőt inkább végleg befejezné a bortermelést. A BalatonVin Borlovagrend nagymestere nem kóstolt még nulla százalékos alkoholtartalmú bort, de úgy véli, hogy valamilyen íz világa biztosan van. Ez olyan lehet szerinte, mint a málnaszörpből készült üdítőital, ami nem tartalmaz alkoholt, de íze van, ezért málnaszörpről beszélünk és nem málnaborról. A bornak nevezhető termékhez hozzátartozik az alkoholtartalom.

Amíg a hetvenes években 160 ezer hektáron termesztettek szőlőt Magyarországon, addig mára ez lecsökkent 40 ezer hektárra, miközben még évekkel ezelőtt is elégedettek voltak a borászok az eladott palackok számával. Aztán pár éve minden megváltozott: a vörösbor fogyasztási aránya 7 százalékkal csökkent, ugyanakkor a rozé aránya 5 százalékkal nőtt, akárcsak a száraz és félszáraz boroké, amelyek a teljes fogyasztásnak ma már csaknem 50 százalékát teszik ki.

Forrás: pixabay.com

A fiatalabbak a gyümölcsös és a citrusos borokat kedvelik leginkább, az ízteszten a magas cukortartalmú borok bizonyultak a legnépszerűbbnek. A kezdő fogyasztók belépő kategóriája az édes borok mellett a rozé: aki elsőnek ezt kóstolja, nagyobb eséllyel lehet felnőttként borkedvelő. Ezek szerint a fiatalabb korosztály dönt a bor jövőjéről? Az okokról kérdeztükKoczor Kálmán balatonfüredi borászt, akinek a családjában 300 éves múltra tekint vissza a szőlészkedés.

“Volt olyan időszak, amikor elértük a 32 liter évenkénti borfogyasztást személyenként, ez mára 15 literre esett vissza. A jogosítvánnyal rendelkezőkre a zéró tolerancia van érvényben, ami azt jelenti, hogy sem a déli ebédhez, sem pedig az esti vacsorához nem fogyaszthatnak bort. Ha egyetlen este 2 millió borfogyasztóból 1 millió autót vezet, és átlagban nem fogyaszt el 1 deci bort, akkor az jelentős mennyiségi kiesés”

-mondja a visszaesés okairól a borász.

A másik ok pedig szerinte az, hogy számottevően csökkent a vörösbor iráni kereslet. A vörösborra jellemző a testesség, a zamatosság és a nehézkesség, ezzel szemben a fiatalok a szénsavas, gyümölcsös, illatos borokat szeretik, amelyhez alkalmazkodni kell, csak a szőlőtelepítés olyan, mint egy jó házasság: az egy életre szól. A szőlőtelepítés 25-30 évre meghatározza a borász lehetőségeit.

Növekszik az alkoholmentes borok iránti igény is? Tettük fel a kérdést Koczor Kálmánnak. Mint mondja, van ilyen folyamat és igény, de nem tudja elképzelni a teljesen alkoholmentes bort, azt viszont igen, hogy alacsonyabb az alkoholfok és nem éri el a 12 fokot. A teljesen alkoholmentes bort biztos, hogy bornak kell nevezni?

Van olyan technológia, amellyel lehet ilyet előállítani, az alkoholt ki lehet vonni, de hogy erre a kisebb borászati üzemek mennyire lesznek képesek, azt nem lehet tudni.

“Olyan kritikus állapotban van Magyarországon a szőlőtermesztés, hogy aki csak ezzel és az áruházláncokon keresztül történő borértékesítéssel foglalkozik, az ebből a szakmából nem tud megélni. A szőlő felvásárlási ára tízszeresére, az egyéb termékek ára nyolcvan-százszorosára emelkedett. Ebben a helyzetben a több száz éves múltra visszatekintő, családi hagyományokra épülő vállalkozás a borturizmusra, a vendéglátásra és a szálláshely bővítésre tud alapozni. Aki ezekre nem képes, annak nem lesz megélhetési forrása a szőlőtermesztésből”

-összegezte tapasztalatait Koczor Kálmán.

agrotrend.hu / Növényvédőszer