Védjük meg a gazdákat és az állatainkat!

Akiben nincs meg az állatszeretet, akinek a róluk való gondoskodás teher és aki kizárólag a haszonszerzés lehetőségét látja állataiban, az ne válassza ezt a csodálatos, de rendkívül nehéz szakmát! Amennyiben mégis belevág, mert üzletet lát benne, az előbb-utóbb csalódottan fogja abbahagyni. Ez persze nem jelenti azt, hogy aki szereti az állatait és elhivatott gazda, az nem csalódik!

Az állatjólét és -védelem, az állattartás és tenyésztés alapelemei, amelyekkel a jóléti társadalmak egyre többet foglalkoznak és amelyek a fogyasztók élelmiszer vásárlásai során egyre nagyobb hangsúlyt kapnak.

Az elmúlt évtizedekben, az iparszerű állattartás és a feldolgozott élelmiszerek tömegtermelésének térhódításával, valamint a húsfogyasztás ugrásszerű emelkedésével párhuzamosan, a jólétben élő, ám realitásérzéküket elvesztő, szélsőséges nézeteket valló emberi közösségek egyre agresszívebb támadásokat intéznek az állattartók ellen.

Fotó: wikimedia

A klímaváltozás nagyon kapóra jött nekik ebben a harcukban, hiszen túl sokan nem szeretnének hús, tej és tojás, illetve ezekből készült élelmiszerek nélkül élni, azonban, ha azt mondják nekik, hogy csak így menthető meg a Föld, akkor már sokan elgondolkoznak, hogy száműzik asztalukról az állati termékeket. Hiába finomak és hiába fontosak az egészséges élethez ezek a táplálékok, ha a szélsőséges állat-, és klímavédők által terjesztett, féligazságokon alapuló nézetekkel, hamar az állattartás ellen lehet hangolni az embereket. Nem véletlen, hogy az utóbbi években annyira felpörgött a növényi alapú hús-, és tejhelyettesítők, valamint a sejtszaporítással szintetikusan előállított műhúsok üzletága.

A jólét mellett a kulturális és vallási szokások is jelentős mértékben befolyásolják az állatjólét és állatvédelem megítélését. Ezért is vannak nagy különbségek a Világban e tekintetben Európa és Ázsia, Afrika vagy Észak és Dél-Amerika között. Amíg Európába már tilos vagy hamarosan tilos lesz a malacok herélése, farokkurtítása, fülcsipkézése, a baromfik csőrkurtítása és úgy általában az állatok ketrecben tartása, addig Ázsiában, Afrikában vagy Dél-Amerikában javában folyik az intenzív, iparszerű mega-, giga állattartó telepek építése, fejlesztése.

Az EU Bizottsága június 30-án tette közzé állásfoglalását az „End the cage age” kezdeményezéssel kapcsolatban, amelynek célja, hogy egyszer és mindenkorra véget vessenek Európában az állatok ketrecekben tartásának. Az akciót a brit Peter Roberts által 1967-ben alapított, ma nemzetközi méretűvé nőtt Compassion in World Farming elnevezésű civil tömörülés indította és vezényelte le, amihez 170 további szervezet csatlakozott, és amit Európa 28 országában közel 1,4 millióan támogattak aláírásukkal. 2012-es bevezetése óta ez a hatodik olyan akció, amely átütötte az EU döntéshozó testületének ingerküszöbét és megfelel a Brüsszel által támasztott feltételeknek és ez az eddigi legnagyobb hatású, állattartást érintő, civil kezdeményezés.

A ketreces tartás tilalma nemcsak a jelenleg is már uniós szabályozás alatt álló tojótyúkokra, brojlercsirkékre, kocákra és borjakra vonatkozna, hanem valamennyi baromfira és a nyulakra is. A Bizottság 2023-ig meg kívánja alkotni azokat a jogszabályokat, amelyek a terveik szerint 2027-től megtiltják a ketreces állattartást valamennyi tagállamban.

Nem az a kérdés, hogy a gazdák állatvédők vagy sem, hanem az, hogy az új előírásokat és szabályozást kellő körültekintéssel fogják-e bevezetni. Ez alatt azt értem, hogy csak tudományos vizsgálatokkal alátámasztott tartási feltételeket lehessen előírni és csak abban az esetben, ha ezeket az import termékekre is megkövetelik, továbbá, ha elegendő támogatást és felkészülési időt adnak a gazdáknak az átállásra.

dr. Wagenhoffer Zsombor