Újragondolt baromfiszállítás: nemcsak az állatok jóléte, hanem a környezet és a gazdaság is károsodna

Nem hoz magasabb szintű állatjólétet a baromfifajok esetén az állatok szállítás közbeni és kapcsolódó védelméről szóló rendelet Európai Tanács által tervezett módosítása – állítja egy állatorvosokat tömörítő szakmai szervezet, a PVSGE, amely részletesen elemezte, milyen hatásokkal járhat a baromfiszállítás szabályainak tervezett megváltozása. (A PVSGE egy több mint 50 éve létező, 23 ország, jelenleg mintegy 90 európai baromfi-állatorvosából álló csoport, amelyben állami állatorvosok nem jogosultak a tagságra.)

Forrás: pixabay.com

Az állatok szállítása eredendően stresszes, mivel ilyenkor kiragadják őket ismerős környezetükből, a baromfikat szállító „rekeszekbe” helyezik, emellett számos ismeretlen inger éri őket – írják a tervezetet véleményező anyagukban. Hogy mennyire sikerül mérsékelni a stresszt, illetve annak negatív hatásait, arra a szállított baromfi esetében egy általánosan elfogadott mérőszám a érkezéskor elpusztult állatok aránya (Dead on Arrivalre (DOA).

Azt is hangsúlyozzák, hogy  legnagyobb számban szállított húscsirke esetében a jelenlegi szállítási módszerek alkalmazásával rendkívül alacsony az elhullások, valamint a sérülések száma az EU-ban.

A szervezet több olyan javaslatot is kiemelt, amelyik amellett, hogy nem feltétlenül javítja a jólétet, de bizonyosan hátrányosan érinti az EU baromfitermelésének versenyképességét, valamint gazdasági, társadalmi, környezeti fenntarthatóságát – holott éppen ezek magasabb szintre emelése lenne a cél.

Pofon a fenntarthatóságnak

A magasabb szintű állatjólét mellett

• a belső piaci torzulások elkerülése, és
• a társadalmilag fenntartható élelmiszer-rendszerek erősítése

lenne kívánatos, ahogyan azt a Farm to Fork stratégia meghatározza.

A PVSGE szerint azonban sajnos a konkrét javaslatok közül néhány nem az eredeti célját éri el, hanem alacsonyabb gazdasági és környezeti fenntarthatóságot eredményez, a szállított állatok jólétének egyértelmű javulása nélkül.

A bizottsági javaslatok az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) ajánlásaira támaszkodnak, amelyek közül az utazási idő korlátozása és a helyigény növelése, valamint a legmagasabb hőmérsékletek meghatározása tűnik a legkritikusabbnak. Az állatorvosok szervezete a közelmúltban megjelent – német és brit – tanulmányokra hivatkozva állítja: szállítási állománysűrűség nem volt jelentős hatással a DOA értékére. Ezzel szemben a kisebb állatsűrűség következtében a madarak kevésbé tudtak „megkapaszkodni” a helyükön, és egymással ütköztek, ami sérüléseket és stresszt okozott nekik.

Szerintük az a tervezett előírás is teljesíthetetlen, hogy az állatok szállítóeszközre rakodását állatorvosnak kell felügyelnie. Az unióban ugyanis óriási hiány van állatorvosokból, különösen azokból, akik a baromfikkal kapcsolatos szakértelemmel rendelkeznek. Ezért a szervezet szerint irreális és aránytalan az állatorvos fizikai felügyeletét megkövetelni minden rakodás esetén. Javaslatuk szerint az adott cégeknek ki kellene képezniük a be- és kirakodásért felelős munkatársakat.

A szakmai szervezet nem érti, miért kell jogszabályilag előírni a maximális 12 órás utazási időt a felnőtt madarak számára, miközben az ólakban – a petefészek stimulációjának megakadályozása érdekében – 16 órát töltenek bent a sötétben, takarmány vagy víz nélkül, amihez hozzászoktak. Ezek a maximális szállítási idők sok baromfiszállítmány esetében egyébként sem praktikusak az EU-ban.

Eddig jól működött a baromfiszállítás

Az EU-ban alacsony a naposcsibék szállítási elhalálozása, még hosszabb utak esetén is, így bár támogatják a rövidebb menetidő elvét, nem látják szükségesnek a szabályok megváltoztatását, sőt, a csibék szállítási idejének csökkentése a jelenlegi maximumról jelentős hatással lesz az európai baromfiipar fenntarthatóságára. Hasonló aggodalmak merülnek fel a tojótyúkok szállítási idejének korlátozása miatt is.