Újra jövedelmező a sertéshús hazai értékesítése

Találós kérdés is lehetne, hogy mi köze van a sertéshúsnak az elektromos autóhoz? Első hallásra semmi, de abban az esetben, ha az európai sertéshús exportját valóban büntetővámmal sújtja majd Kína, akkor már látni az összefüggést a kettő között. Az elemzések ettől függetlenül azt mutatják, hogy ebben az évben stabilizálódott a hazai sertéspiac és ez így is marad az év további részében. Bár az utóbbi egy-két hétben volt némi árcsökkenés az értékesítésben, illetve a hízó és a malac ára is magas volt, de így is rendeződtek a gazdálkodás feltételei.

Idehaza 4,5 millió sertés levágása történik évente, viszont idén 150 ezer hízóval növekedhet ez a vágásszám az év végére. Jelentős mértékben csökken az import malac számának a mennyisége is, hiszen a hazai kocatartók olyan színvonalon és áron tudnak termelni a beruházásoknak és az új genetikának köszönhetően, hogy kiszorítják az importot. Vagyis: ugyanazt Magyarországon is megkapják, mint külföldön. Emiatt a gazdálkodók a malacértékesítésből megerősítették a pozíciójukat és a hazai ellátást is egyre inkább tudják biztosítani.

Forrás: pixabay.com

Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezető igazgatója egy komoly veszélyre hívja fel a figyelmet: az unió a kínai elektromos autókra vámot vetett ki, ami miatt a kínai piac válaszlépésként vizsgálja, hogy az európai sertéshús mennyire van államilag támogatva. Jelenleg ennél többet nem tudni, de ez mindenesetre válaszlépésnek is felér a későbbiekre nézve.

“Uniós átlagban tavaly – egy-két ország kivételével – mindenhol jelentősek voltak az állománycsökkenések. Az idei év első felében azonban stabilizálódott az állatállomány azok után, hogy az értékesítési csatornák átrendeződtek és Kína helyett más országokat is felfedeztek maguknak azok a tenyésztők, akik az afrikai sertéspestis mentes területekről képesek szállítani. Ide tartozik Spanyolország, Hollandia, Dánia: ők produkálták az uniós kibocsátás nagy részét. Átrendeződött az exportpiacuk, ami azért fontos Európában, mert 20 százalékos többlettermelés van, amit valahol le kell vezetni. Ez a spanyoloknak köszönhető, hiszen álunk volt az egyetlen érdemi állatállomány növekedés, ami az elmúlt öt-tíz évben történt. Az összes többi országban jelentősen csökkent az állomány.”

–összegezte az ügyvezető igazgató.

Mindhárom előbb említett ország megfelezte a Kínába irányuló exportját és más országokat talált magának. A spanyol növekedés olyan nagy volt, hogy kompenzálta például a németországi csökkenést, és az elmúlt három fél évben Magyarországon is jelentős mértékű kocaállomány növekedés figyelhető meg. Számokban ez 15 ezer fős növekedést jelent másfél év alatt.

Tavaly tehát eredményes évet zárt a sertéságazat, amire a 2022-es válság után senki sem számított. Csökkent nyugaton a kocaállomány és emiatt idehaza magasabb lett az értékesítési ár, sőt azt sem gondolták az érintettek, hogy tavaly olyan jó lesz a termés, ami előtte tragikus volt. Ha még egy olyan év következik 2023-ban, mint két éve, akkor az állattenyésztők nagy része abba hagyta volna a munkát a magas takarmányárak miatt. Szerencsére tavaly a takarmányárak leestek, a felvásárlási árak pedig emelkedtek.

Ettől függetlenül óvatosak az állattenyésztők, ugyanis a beruházásokba azonnal még nem vágnak bele, hiába vannak pályázatok. Átlagosan 650 forint a felvásárlási ár, amivel elégedettek, de az idei takarmányárak még nem ismertek. Ez is az oka a kivárásnak és az óvatosságnak.

agrotrend.hu / Növényvédőszer