Szarvasmarha-brucellózis: úton az Európai Unió által elismert mentesség felé

Magyarországon – a korábbi időszak sikeres mentesítési programjainak köszönhetően – 1985 óta nem állapítottak meg szarvasmarha-brucellózist a szakemberek. Ez az eredmény azonban önmagában nem elegendő a mentesség Európai Unió általi elismeréséhez, ugyanis ahhoz megfelelő számú vizsgálattal és ellenőrzéssel be kell tudnunk bizonyítani, hogy a kórokozók nincsenek jelen a hazai szarvasmarha-állományokban.

Fotó: wikimedia

A brucellózist rendszerint fertőzött állatokkal hurcolják be az állományba. A kórokozó terjesztésében alkalmanként egyéb állatfajok (ló, kutya, macska) is szerepet játszhatnak. A fertőzés közvetett úton is átjuthat egyik állományból a másikba, akár tejjel, szállítóeszközökkel, lábbelin stb.

LAPPANGÁSI IDő
A betegség lappangási ideje 2 hét és 3 hónap között változik, és fiatal állatoknál, illetve nem vemhes nőstényeknél általában tünetmentesen zajlik. A vemhes állatok annál rövidebb lappangási idő elteltével vetélnek, minél előrehaladottabb vemhességi szakaszban fertőződnek. A vetélések túlnyomó többsége a vemhesség 6–8. hónapjában következik be. Egyes állatok szabályos időre gyengén fejlett borjút hoznak a világra. A vetéléshez gyakran magzatburok-visszamaradás társul.

JELLEMZő TÜNETEK
A brucelláknak a tőgyben való igen gyakori megtelepedése nem jár látható tünetekkel, ilyenkor azonban a kórokozó a tejjel ürülhet. Bikákban a heveny szakaszban a hímvessző és a tasak nyálkahártyája kipirul, rajta apró göbök keletkeznek. A herék egyik vagy mindkét oldalon duzzadtak, fájdalmasak, a hereborék is gyulladásos. Mindkét nemű szarvasmarhában a brucellás fertőzés következtében kialakulhatnak ízület-, ínhüvely- vagy nyálkatömlő- gyulladások, ritkán a bőr alatt tályogok képződnek. A betegség ellen Magyarországon tilos vakcinázni.

A BRUCELLÓZIS ÁLLATRÓL EMBERRE TERJEDő BETEGSÉG, EZÉRT KÖZEGÉSZSÉGÜGYI JELENTőSÉGE IS VAN.

A MENTESSÉG ELőNYEI
A szarvasmarhafélék brucellózisát az Európai Unió az állatbetegségek azon csoportjába sorolja (ún. B kategóriás betegségek), amelyeknél a mentesítés valamennyi tagállamban kötelező. A mentesség megszerzése jelentős előnyökkel is jár: az Európai Unión belüli szarvasmarha-szállításhoz nem kell előzetes brucellózis-vérvizsgálat; számos harmadik ország kevésbé szigorú exportfeltételeket támaszt, és az ellenőrző (monitoring) vizsgálatok száma is jelentősen csökken.

MAGYARORSZÁG MÁR 2014-BEN BENYÚJTOTTA A SZARVASMARHABRUCELLÓZIS-MENTESSÉG ELFOGADÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELMET, AMELYET A BIZOTTSÁG
VISSZAUTASÍTOTT, MIVEL TÖBB SZARVASMARHAÁLLOMÁNYBAN NEM VÉGEZTÉK EL A KÖTELEZő ÉVES ELLENőRZő VIZSGÁLATOKAT.

MENTESÍTÉSI TERV
2021-ben újabb kérelmet nyújtott unk be az Európai Bizottsághoz a hároméves mentesítési tervünk jóváhagyása céljából. A mentesség közvetlen kérelmezésére nem volt lehetőség, tekintve, hogy a megelőző években nem történt meg a kötelező ellenőrző vizsgálatok maradéktalan végrehajtása – és így nem tudtuk bizonyítani, hogy valóban minden állományunk mentes.

agrotrend.hu / MÁSZ