Stabil a magyarországi pulykatermelés

Az amerikai hálaadás ünnepének eredete 1621-ig, az Angliából érkező telepesek befogadásáig nyúlik vissza. Ezt a történelmi emléket 1941. november 26-án foglalták törvénybe, a Franklin D. Roosevelt akkor elnök által aláírt jogszabály minden november negyedik csütörtökét hivatalosan nemzeti ünneppé, a hálaadás napjává nyilvánította. Idén ez a nap november 28-ára esik. Amerikai hagyomány szerint a családok ezen a jeles napon rendszerint pulykát fogyasztanak el. Az Egyesült Államok Pulykaszövetségének adatai alapján az ország összes pulykahús-fogyasztásának közel egyharmada kötődik a hálaadási, valamint a karácsonyi és húsvéti ünnepekhez.  A tengerentúli szokás az évtizedek alatt más kontinensekre, így Európára is átterjedt, de annyiban átalakult, hogy november végétől a karácsonyi időszakig tartó hetekben élénkül meg a pulyka iránti kereslet.

fotó: pixabay

Azonban a pulyka nem a 20. század közepétől vált ismerté és keresetté Európában, illetve Magyarországon. Az Észak és Közép-Amerikában őshonos vadpulykát a spanyol hódítók fedezték fel és jutott el közvetítésükkel a kontinensre; Magyarországon a köznyelv indiai tyúknak „keresztelte el”. Kezdetben az új szárnyas elnevezésére a nyugat-magyarországi nyelvjárásokban a „póka” kifejezést használták – 1589 és 1591 közötti költeményeiben Balassi Bálint is így említette az állatot.

További történelmi emlék, hogy Léva város 1617. évi gazdasági összeírásában számos egyéb baromfi mellett „indiai tyúkok” is szerepelnek. Az évszázadok alatt pulykatartás olyannyira meghonosodott idehaza, hogy Európa különböző országaiba már szállítottak is innen a szárnyasokat; például a kecskeméti Benedek cég 1902-ben több mint 200 ezer pulykát exportált Angliába. A 20. század első felében a magyar pulyka hagyományos piacává Anglia vált.

A magyarországi pulykatermelés 98 ezer tonna volt tavaly – korábban, 2017-ben 97 ezer, 2016-ban 101 ezer, 2015-ben 97 ezer tonna volt ez a mennyiség –, amely 4,7 százaléka az uniós országok össztermelésének volt).

Az export-célországok döntően európai uniós országok, de az elmúlt években jutott magyar pulyka Svájcba és Hongkongba is. A legnagyobb EU-s termelőnek Lengyelország (384 ezer tonna), Németország (360 ezer tonna) és Franciaország (355 ezer tonna) számítanak, míg globálisan a legtöbb pulykát az Egyesült Államok állítja elő (2,672 ezer tonna).

Az egy főre jutó hazai pulykahús-fogyasztás folyamatosan csökken: míg korábban 7 kg is volt ez évente, jelenleg kb. 4-4,5 kg/fő/év – a legtöbb pulykát Németországban fogyasztják, kb. 5,5-6 kg/fő/év az átlag.

Egy pulyka élősúlya (fajtától, kortól függően) 5-25 kg között változhat. A pulyka húsa tartalmazza a szervezet számára nélkülözhetetlen teljes értékű fehérjét, mely szükséges a növekedéshez, a szervezet regenerálódásához, enzimek, hormonok, immunanyagok és a vér képzéséhez.

Gazdag B-vitaminokban és ásványi anyagokban. Zsírtartalma az állat korától, fajtájától és a húsrészektől is függ (a fiatal állatok és a fehér húsok kevesebbet, az idősebb állatok és a sötétebb húsok általában többet tartalmaznak). A máj bőséges A- és D-vitamin forrás. A takarmányozással és a korszerű tartástechnológiával befolyásolható az állat zsírmennyisége és zsírsavösszetétele is. A pulykahús – ízletessége mellett – a legkevésbé allergén, továbbá zsírszegény, fehérjében gazdag.

agrotrend.hu / nak