Rohamosan romlik a német mezőgazdaság helyzete

Állatjárványok

Németországban a bejelentett sertéspestises esetek száma októberben meghaladta a 2400-at. Gyakorlatilag minden nap van új bejelentés. A járvány már Szászország közepén tart. Hiába a kettős kerítés, a szigorú intézkedések, úgy tűnik, a vírus nyugat felé haladását nem tudják megállítani.

Az őszi madárvonulás kezdetével máris rohamosan nő Németországban a baromfiinfluenzás megbetegedések száma, és immár a haszonállat állományt is érinti. Természetesen, fokozzák a járványvédelmi intézkedéseket, de kedden egy 700 hízólibát tartó telepet kellett kiirtaniuk Dithmarschen kerületben. A Friedrich Loeffler Intézet összesen 19 madárinfluenzás esetet mutatott ki Schleswig-Holsteinben október közepe óta, ebből 18-at vadon élő madarakban. Néhány nappal azután, hogy Schleswig-Holsteinben az első új madárinfluenza megbetegedést észleltek a vadon élő madarak között, a greifswaldi kisállatpark és az Aurich kerület is érintetté vált. Megerősítették a madárinfluenza vírusát egy gólyában a mecklenburgi-pomerániai greifswaldi állatkertben.

Válságban a sertéstartás

A német sertésszektor történelmi válságot él át. A termelők mezőnye egyre határozottabban szakad ketté. A pozitívak fejlesztenek, készülnek a szigorodó szabályokra és azt mondják, ezt is túl éljük valahogy. A másik véglet azoké, akik vagy azonnal, vagy az év végével feladják a sertéstartást. ők egyre gyakrabban követelik a tisztes kiszállás állami támogatását, ahogy történik az például Hollandiában. A két csoport között vannak az ingadozók, akik még nem döntöttek, kivárnak, de addig is elmennek munkát vállalni, hogy megélhetésüket biztosítsák. Ezek nagy része meg fogja találni a számítását más szektorban és középtávon valószínűleg leépíti sertésfarmját. Ebből ugyebár következik a sertésállomány tartós és jelentős csökkenése, a kínálat szűkülése, az árak emelkedése, és húsipar válsága.

Szorosan ide tartozik, hogy – az agrarheute.com cikke szerint – Alsó-Szászország mezőgazdasági minisztere, Barbara Otte-Kinast több ezer munkahely megszűnésére figyelmeztet a mezőgazdasági szektorban. Otte-Kinast a Neue Osnabrücker Zeitungnak (NOZ) adott interjúban az állattenyésztés „országos válságáról” beszél. Hibás megközelítésnek tartja és elutasítja a sertéstenyésztőknek járó kilépési bónuszt. Az alsó-szászországi és a vesztfáliai-lippei gazdálkodói egyesületek nemrégiben ilyen prémiumot kértek. Otte-Kinast „meglepőnek” és „nagyon ellentmondásosnak” nevezte az igényt a gazdálkodók körében. A kilépési bónusz helyett a CDU minisztere a folytatni kívánó cégek jövőbeni bónuszát tartja megfelelő eszköznek. A sertéstartók érdekképviselete (ISN) a közelmúltban a jövőbeni bónusz mellett emelt szót.

A miniszter asszony munkahelyek ezreit látja veszélyben az állattenyésztés válsága miatt. Szerinte az új szövetségi kormánynak éppen ezért az állattenyésztés átalakítását elsődleges prioritásként kell kezelnie. Kiemelte a gyors beavatkozás jelentőségét.

A nitrogén-bomba ott is robbant

Az áremelkedések a német agrár értékláncot sem kímélik. A műtrágyaárak emelkedése kapcsán a szakemberek arra figyelmeztetik a gazdákat, hogy a műtrágyahasználat jelentős csökkentése – megfelelő ellensúlyozás hiányában – súlyos terméskieséshez vezethet. Számunkra is fontos üzenet, hogy a magas műtrágyaárak tartósan velünk maradnak, így át fog alakulni a talajerő utánpótlás módszertana és piaca. Érdekes üzenete van például annak, hogy német kísérletek szerint a nitrogén műtrágya elhagyásával a kalászos gabonafélék hozama 40, az repcéé 50, a kukorica és a cukorrépa hozama 30, a burgonyáé 30-50 százalékkal csökken. S akkor még a minőség romlásáról nem is beszéltünk.

Energiapolitika

Az elmúlt években az EU mind a 27 országában nőtt a megújuló energia felhasználása. 2009 és 2019 között az EU-ban átlagosan 13,9-ről 19,7 százalékra nőtt a megújuló energiák aránya a bruttó végső energiafogyasztásban. Az energiaátállás úttörői Észak-Európában találhatók. Németországban az Eurostat európai statisztikai hatóság adatai szerint az arány 10,9-ről 17,4 százalékra nőtt 2009 és 2019 között. Ezzel Németország a 16. helyen állt 2019-ben az EU 27 tagállama között.

Koncentrálódnak az agrárüzemek

Gyors németországi mezőgazdasági körképünket zárjuk egy figyelemre méltó tendenciával! A hagyományosan családi gazdaságokra épülő német mezőgazdaságban egyre nagyobb a gazdasági szervezetek aránya. Hatalmas külső, befektetői nyomás helyeződött az agráriumra. A befektetők hatalmas területek és állatállományokat vásárolnak fel a nyugati tartományokban is. A jó megtérülést kereső forró pénzek számára a mezőgazdaság támogatásai és az emelkedő agrárárak vonzónak tűnnek. Az agrarheute.com cikke számos konkrét példát sorol a szakmán kívülről érkező befektetésekre. A keleti tartományokban a mezőgazdasági társaságok aránya jelenleg – szövetségi államtól függően – 19 százalék (Mecklenburg-Pomeránia) és 37 százalék között van (Türingia) a hasznosítható területből.

A 2020-as mezőgazdasági összeírás részeként a Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) először mérte fel a mezőgazdasági üzemek társasági csoportokhoz, illetve nem mezőgazdasági befektetőkhöz és mezőgazdasági üzemekhez való tartozásáról. A 2020-as mezőgazdasági összeírásban szereplő összesen 262 800 gazdaság alig 4 százaléka, vagyis 10 200 gazdaság volt jogi személy vagy társas vállalkozás. Ebből a csoportból 3700 gazdaság (36%) tartozott egy-egy cégcsoporthoz, vagyis egy mezőgazdasági holdinghoz. Ezek a cégek összesen 1,84 millió hektár mezőgazdasági területen gazdálkodtak – ez a teljes német mezőgazdasági terület több mint 11 százaléka.

Fórián Zoltán

vezető agrárszakértő

Erste Agrár Kompetencia Központ