Robotizáció jövője a baromfiágazatban

Forrás: pixabay.com

A világon fellelhető adatmennyiség változása döbbenetes mértéket ölt, 25 év alatt ezerszeresére nőtt. De korántsem biztos, hogy minden információ hasznos vagy igaz – mondta el Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács (BTT) elnöke a Baromfiágazat által rendezett szakmai konferencián kedden Budapesten. Hozzátette: egy felmérés szerint hitelesnek az adatmennyiség alig 10 százaléka nevezhető. Míg régebben az írott szakirodalom komoly szűrőn ment át, ma már ez nem érvényesül. Az okoseszközök száma is nagy ütemben nő, de kérdés, hogy ezt ki tudjuk-e megfelelően használni.

Hiteltelen adatok, drága elvárások

A hatalmas adatmennyiségnek vannak előnyei és hátrányai is – utóbbiak közül az elnök az energiaigényt és a hitelesség szűrőjét említette. Valószínűleg saját, hiteles adatbázisból kell dolgoznia a mesterséges intelligenciának is.

Csorbai Attila kitért az uniós választásokra is, amelyekről elmondta: a nagyszámú új képviselő esetében felmerül a kérdés, hogy a szakma, vagy más érdekcsoportok találják meg őket először. Az uniós politika nagyban befolyásolha az olyan kérdéseket, mint az ukrán termékek behozatala, vagy a kakascsibék leölése. Az elnök kijelentette: az ECC (European Chicken Commintment) elvárásai érzékeny pontok, különösen a telepítési sűrűség, a gázos kábítás vagy a lassú növekedésű fajták terén.

Egy konkrét tanulmány szerint 44 százalékkal csökkenne a termelékenység, 37 százalékkal pedig növekedne a termelés költsége az elvásárok implementálása után.

A baromfihús azonban továbbra is a legnépszerűbb hús, amelynek fogyasztása ma is nő. A fogyasztók bő harmada azonban nem fizetne többet a baromfihúsért, sokak nem akarnak vagy nem tudnak többet fordítani erre. Márpedig az ECC egyértelműen növelné a baromfi fogyasztói árát is.

Öregedő és érdektelen munkaerő Európában

A mesterséges intelligencia és a robotizáció alkalmazásáról tartott előadást Bárány Péter, a Master Good ügyvezetője. A történeti kitekintésben elmondta: a mezőgazdaság zöld forradalma, a gépesítés és a munkaerő nagyszámú bevonása miatt a termelékenység javult és az élelmiszer olcsóbb lett. A búza ára például történelmi távlatban folyamatosan csökkent, a háztartások a jövedelmük egyre kisebb hányadát fordították élelmiszer vásárlására. Ebben a trendben a Covid hozott változást, amely felpattanást hozott az élelmiszerárakban.

Mára egy olyan korszakban élünk, ahol egyre kevesebb az elérhető termőföld, az emberiség gyarapodásával utakat, házakat, gyárakat építenek a földeken. A medián életkor ugyanakkor nő, Európa öregszik, így Magyarország is. Egyre kevesebb az aktív, munkaképes korú ember, valamint az energia ára is hosszabb távon nő.

A fogyasztás ugyanakkor növekszik, ebből tehát az következik, hogy az elöregedő munkaerőt pótolni kell. Ráadásul a fiatalabbakat nem is érdekli a termelésben végzett munka, a fizikai munkával járó diszkomfort nem vonzó számukra. A robotizáció fő indoka tehát a munkaerőhiány.

Minden a mesterséges intelligenciát indokolja

Időközben ráadásul a hatalmas adatmennyiségek tárolásának ára is nagymértékben csökkent, az internetre kötött eszközök mennyisége viszont drámaian nő.

Mindezek miatt a technológia fejlesztése szükségszerűség, minden a mesterséges intelligencia irányába mutat.

A Master Goodnál használt megoldásokról is beszélt Bárány Péter, ahol több ponton is a robotizáció, az automatizácó, illetve a mesterséges intelligencia révén sikerült a hatékonyságot növelni. Számos példát említett: a telepeken drónokkal mossák le a takarmánytárolót, a vágóhídon mesterséges intelligencia válogatja a csirkéket, az egyes húsrészek pakolásáról szintén a szoftver dönt, hogy minden tálcába pontosan ugyanannyi súly kerüljön. A készítménygyártásban szintén nagy szerepet kap a robotizáció.

A humanoid robot a jövő dolgozója

Az állattartó telepeken már komoly szinten fejlesztik a mesterséges intelligenciát, ehhez amerikai egyetemek is partnerséget biztosítanak. A számítástechnikai kapacitás nagymértékben nő, ami segíti ezt a folyamatot, és a mechanikai alkatrészek is olcsóbbá váltak.

Amire az ember nem képes, hogy egy csirkét figyeljen folyamatosan, azt a számítógép meg tudja csinálni. Megállapítja, hogy a madár eszik, illetve iszik-e, a tömörülésből a hőkomfortra is következtet. Ez a rendszer jelenleg fejlesztés alatt áll, a közeljövőben viszont az istállórendszerek be lesznek kötve a központi rendszerbe, hosszabb távon pedig egy szűrt elemzést adnak a döntéshozóknak, akik el tudják dönteni, hogy be kell-e avatkozni.

A jövőben pedig humanoid robotok fogják felváltani a munkaerőt az állattartásban – tette hozzá Bárány Péter. Ilyen, emberszabású robotokat már ma is alkalmaznak például az autógyártásban. A jövőben várható, hogy az állattartásban, illetve az élelmiszeriparban is megjelennek az egyre nehezebben fellelhető emberi munkaerő kiváltására.

agrotrend.hu / OTP Agrár